6.5. Testrésznevek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p1)
Mint láthattuk, a testrésznevek jellemzően az alapszókészlet részét alkotják. Ez természetesen a legáltalánosabb, leggyakoribb használatú testrésznevekre érvényes, hisz azok a testrészek, melyek a beszélő számára nem annyira feltűnőek, „fontosak”, nem is feltétlenül rendelkeznek névvel. (Például a nyelvek zömében van név a fej „elülső” részére, az arcra, de a fej hátsó részére már nincs elnevezés, összefüggésben azzal, hogy az ember elülső, azaz az arc felőli oldala a meghatározóbb cselekvéseink szempontjából.) A legfeltűnőbb és legfőbb testrészek azonban minden nyelvben lexikalizálódnak (azaz van rájuk szó), és többnyire azonos jelentéssel is bírnak. Ugyanakkor arról is esett már szó, hogy „alap”-nak tekinthető testrésznevek jövevényszavak is lehetnek, miképpen a magyarban török eredetű a kar, a gyomor, a boka vagy a térd. A testrésznevek átvételének, mint fentebb már láttuk, különféle okai lehetnek, és a nyelvtörténeti vizsgálódások az esetek zömében fel is tárják, hogy mely testrésznevek ősi eredetűek, és melyek későbbi kölcsönzések. A testrésznevek a nyelvekben egy összetartozó szócsoportot, ún. szómezőt alkotnak. Érdekes jelenség, hogy nem csupán egy-egy szó mutathat történeti összekapcsolódást a rokon nyelvekben, azaz nemcsak a szavak etimológiája lehet közös, hanem egy szómező strukturálódása is. Nézzük meg ezt a végtagok elnevezéseinek példáján!
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p2)
Egyes nyelvekben (ilyen az angol például) létezik a kar és a kéz(fej), valamint a láb (a csípőtől a lábfejig) és a lábfej primer lexémával (azaz egy elemből álló szóval) kifejezett megkülönböztetése (vö. angol arm/hand ’kar/kéz(fej)’, leg/foot ’láb (a csípőtől a lábfejig)/lábfej’). Érdekes, hogy általában az utóbbi feltételezi az előbbit, azaz ha egy nyelvben a láb és a lábfej külön névvel bír, akkor meg kell lennie ennek a megkülönböztetésnek a kar/kéz(fej) vonatkozásában is. A nyelvek másik csoportjában egy-egy szó nevezi meg az egész kérdéses testrészt, tehát a felső végtagot a válltól az ujjak végéig, s hasonlóan az alsó végtagot a csípőtől a lábujjak végéig: például orosz ruka/noga ’kéz (egésze)/láb (egésze)’, finn käsi/jalka ’ua.’, manysi kāt/laɣəl ’ua.’, azaz nincs az angolhoz hasonló nyelvi „felosztás” a végtagokon. Viszont ezekben a nyelvekben is kialakulhat idővel az első csoportra jellemző tagolás, a kéz(fej) és kar – és gyakran vele szimmetrikusan a lábfej és a láb – nyelvi elkülönítése, mint ahogy a magyar nyelvben is van kar szavunk (vö. még: finn käsivarsi ’kar: kéz + szár’, manysi kāt-sor ’kar: kéz + szár.’). De azt is látjuk, hogy ebben az oppozícióban az ősi és primer lexémával szemben másodlagos, nyelvileg komplexebb elnevezések – például összetételek – állnak (lásd az előbbi finn és manysi példákat), vagy pedig átvételek valamely más nyelvből (lásd magyar kar). Az ilyen összefüggések feltárása gyakran történeti elemzést kíván.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p3)
A magyar nyelv szinkrón szempontból, azaz a mai nyelvállapotot tekintve a felső végtag testrésznevei alapján „első ránézésre” az angollal mutat hasonlóságot (kar/kéz ~ arm/hand), azaz két primer lexéma (kar és kéz) utal a felső végtag két részére. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kéz és hand szavak nem azonos jelentésűek: a kéz szó a kézfej mellett használható az egész felső végtag megnevezésére (vö. a fáj a kezem kifejezés nem feltétlenül a kézfejre vonatkozik, vagy a félkezű nem a kézfej hiányát jelenti, hanem a felső végtagét, és nem mondjuk, hogy valaki „kartalan”, hanem csak azt, hogy kezetlen). A történeti háttér megmagyarázza ezeket a viszonyokat, és egyértelműen a rokon nyelvekhez kapcsolja a magyar mintát: a kéz az ősibb elnevezés, megfelel etimológiailag a finn käsi, manysi kāt stb. szavaknak, korábban ez az egy lexéma nevezte meg a felső végtagot, míg át nem vettük az ótörökből a kar szót. Hasonló vonásokat tapasztalunk a láb nyelvi tagolásánál is: a láb szavunk vonatkozhat az alsó végtag egészére vagy csak a lábfejre, és a tagolást nyelvileg már kifejező lábfej későbbi összetétel. Nyelvtörténeti kutatások1 rámutattak, hogy történetileg az ősibb jelentés a végtag funkcionális részére, azaz a kézfejre/lábfejre vonatkozott, és a jelentés másodlagosan terjedt ki a végtag egészére számos nyelvben. (A testrésznevek esetében a metonimikus – azaz érintkezésen alapuló – névátvitel meglehetősen általános jelenség.) Hasonló történetiséget mutatnak azok a nyelvek is, amelyeknél létezik az arm/hand típusú tagolódás: a ’kézfej’ és ’lábfej’ jelentéssel bíró elnevezések általában az ősibbek, de ezekben a nyelvekben nem ment végbe az említett névátvitel (’kézfej’ > ’a felső végtag egésze’).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p4)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p4)
Az ujjak elnevezésével kapcsolatban is léteznek érdekes tendenciák: egy tanulmány szerint jellemző, hogy a kezet a kartól, a lábfejet a lábtól primer lexémával megkülönböztető nyelvek hasonlóan, primer elnevezésekkel megkülönböztetik a (kéz)ujjat a lábujjtól, míg a másik csoportban ugyanaz az elnevezés használatos a kéz és a láb ujjaira: vö. angol hand / arm – foot / leg – finger ’kézujj’ / toe ’lábujj’, de orosz ruka – noga – palec ’ujj’.2 Ez számos nyelv esetében valóban így történik, de inkább tendenciaszerű jelenség. Mint láttuk, történetileg az uráli nyelvek az oroszhoz hasonlóak a végtagok elnevezésében, és ennek megfelelően az ujjak esetében is azt látjuk, hogy a balti finn nyelvek kivételével minden rokon nyelvben a fenti tendenciának megfelelően ugyanaz a szó használatos a kéz- és lábujjakra, vagy ugyanazt a szót látják el ’láb’, s ritkábban ’kéz’ előtaggal, vö.: magyar (kéz)ujj, lábujj. Az alapnyelvre a ’kéz’ – ’láb’ –’ujj’ hármasságát feltételezhetjük. A finn az ujjnevek szerint az angollal tartozik egy típusba (sormi ’(kéz)ujj’/ varvas ’lábujj’), a végtagoknál viszont nem differenciál (käsi ’kéz’ / jalka ’láb’). A balti finn nyelvek – talán areális hatásra – külön primer elnevezést alakítottak ki ’lábujj’ jelentéssel, ez a finn varvas és balti finn megfelelései, mely szó a varpa ’vessző, gally, hajtás’ képzett származéka.3
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p5)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_36_p5)
A fentiekben tehát a szavak történeti vonatkozásait egy szómezőn – a testrésznevek csoportján – tágabb összefüggésben, a lexikai struktúra rendszerében elemeztük, kiegészítve mindezt a lexikális tipológiai kutatások eredményeivel.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_fig_22 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_fig_22)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__48/#m1063hhmm_fig_22)
1 Wilkins, David P.: Natural Tendencies of Semantic Change and the Search for Cognates. In: Durie, Mark – Ross, Malcolm (eds): The Comparative Method Reviewed. Oxford University Press, 1996.
2 Liston, Jerry L.: The semantic structure of body-part terms in Serbo-Croatian: I. The part – whole hierarchy. Anthropological Linguistics 14/8: 323–338. 1972.
3 Suomen kielen etymologinen sanakirja. Suomalais-Ugrilainen Seura, 1955–1978.