6.6. Számnevek, számrendszerek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lássunk még egy példát arra, ahol nem csupán az egyes szavak közös eredetét állapíthatjuk meg, hanem ismét az adott szócsoport strukturális összefüggéseire világíthatunk rá!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számnevek szintén az alapszókészlet részét alkotják. Egy nyelvnek nincs szüksége túl sok számnévre ahhoz, hogy ki tudja fejezni a számsor végtelenségét: a magyarban például az egy-től tíz-ig tartó számnevekkel és a kerek tízesek elnevezéseivel (húsz, harminc, negyven stb.), valamint a száz, az ezer és az egyértelműen újabb keletkezésű millió, milliárd kombinációival gyakorlatilag minden szám kifejezhető. Az alapnyelvre több számnév is rekonstruálható. A finnugor nyelvekben egytől hatig közös eredetűek a számnevek, ezek közül a ’2’ és az ’5’ esetében felmerül az uráli korból való származás (vö. például finn yksi, kaksi, kolme, neljä, viisi, kuusi, manysi akw, kit, xurǝm, ńila, at, xot). Közös eredetű ezenkívül több ’tíz’ jelentésű, valamint a tíz többszörösét megnevező szó. Ilyen például a magyar negyven, ötven stb. szavak -van/-ven utótagja, melynek rokon nyelvi megfelelései hasonlóképpen összetett számnevek tízes elemeként használatosak, vö. manysi -man, -pan: naliman ’40’, atpan ’50’. Húsz számnevünk is finnugor eredetű (vö.: udmurt ki̮ź, komi ki̮ź, hanti xos, manysi xus), és egyes feltételezések szerint összefüggésben van az ősi, alapnyelvi *koje ’ember, férfi’ alakkal. Eredeti jelentése ’az ember <aki húsz ujjal rendelkezik>’ lehetett, amit megerősít, hogy más nyelvekben is találkozunk hasonló motivációval a 20 megnevezésekor. Hasonlóképpen a kéz ujjaihoz, és az ujjakkal való számoláshoz kapcsolódhat az, hogy a finnugor nyelvek közös eredetű ’5’ számneve hangtanilag megfelel a szamojéd nyelvek ’10’ jelentésű számneveinek. A lehetséges magyarázat tehát az, hogy eredetileg ez a szó a kezet jelölhette, s míg a finnugor nyelvekben egy kézhez kapcsolódva ’5’, a szamojéd ágban két kézhez kapcsolódva ’10’ jelentésű lett. (Más elképzelés szerint a szó eredetileg egy általánosabb ’sok’ jelentéssel bírt, s később alakult ki az ’5’, valamint ’10’ jelentés.) Közös eredetű a ’100’ is, mely finnugor kori átvétel az indoeurópai alapnyelv iráni ágából (vö.: száz, finn sata, észt sada, számi čuotte, erza-mordvin śado, mari šüδə, udmurt śu, komi śo, hanti sat, manysi sāt). Közös gyökerekre vezethető vissza a ’7’ számnév is, mely szintén indoeurópai átvétel, de már a finnugor egység felbomlása után vette át külön a finn-permi, az ugor, valamint a szamojéd ág (vö. például finn seitsemän, manysi sāt, nyenyec siu, śeu).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiterjedt számsorral rendelkező nyelvekben a számsor valamilyen számolási rendszeren alapul: a magyar például világosan a tízes számrendszert mutatja, hiszen tíz után a számsor „újrakezdődik”, és a további váltások is a kerek tízeseknél következnek be. A nyelvekben azonban többféle számrendszer is kombinálódhat. A húsz számnevünk például a húszas számrendszerre utal, hiszen egy tisztán tízes számrendszerben a ’20’ számnév 2×10-féle elnevezést kap (vö. finn kaksikymmentä ’húsz’: „két-tíz”). A világ nyelveiben többféle számrendszer is előfordulhat, és ezek alapvetően számolási szokásokon alapulnak. Meglehetősen általános a nyelvekben a tízes számrendszer (a kéz ujjain való számoláson alapul), de előfordul húszas (szintén az ujjakon való számolást mutatja, de a lábujjakat is beszámítva), vegyes tízes-húszas és egyéb ritkább rendszer is, ezekről bővebben a tipológiai világatlaszban (The world atlas of language structures) lehet olvasni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapnyelvre rekonstruálható számnevek alapján próbálták kikövetkeztetni a nyelvészek az uráli és finnugor kor nyelvének számrendszerét, és az idők során többféle elképzelés is született. A korai elméletekben szerepelt a hatos és hetes számrendszer lehetősége (az ősi eredetű számnevek sora alapján), de a ma elfogadott nézet szerint az alapnyelv tízes számrendszert használhatott. Ezt támasztják alá egyrészt az alapnyelvi korszakokra visszavezethető számnevek, melyek között több ’tíz’ jelentésű számnév, valamint a ’tíz’ többszörösei is szerepelnek (lásd fentebb). Továbbá erre utal a mai rokon nyelvek számsorainak a tízes váltásokon nyugvó rendszere, és e nyelvek több olyan számneve is, mely értékét a tízhez (vagy a tíz többszöröseihez) viszonyítva fejezi ki, például a finn kahdeksan ’8’ (tkp. „kettő a tízből”), yhdeksän ’9’ (tkp. „egy a tízből”), a komi e̮kmi̮s ~ udmurt ukmi̮s ’9’ (tkp. „egy a tízből”), a manysi ontəllow ’9’ (tkp. „oldal nélkül tíz”), valamint az erdei nyenyec kāśemju’ ’9’ (tkp. „éppen nem tíz”). Ilyen a magyar kilenc is, melynek a jelentése ’<egy> kivételével tíz’ lehetett: a számnév kil- előtagja összefügg a kívül, kijjebb határozószavaink tövével, az -nc utótag pedig ’tíz’ jelentéssel bírt, miképpen láthatjuk ezt a harminc számnéven is (vö. harm- ’3’ és -(i)nc ’10’).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave