10.2. Szavak számolva és számolatlanul
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p1)
A fent említett etimológiai szótárban összesen 96 j-vel kezdődő címszó található, a 10.1. táblázatban ezek egy részének eredetét foglaljuk össze (az imént részletesen bemutatott jó és népes családja kivételével, amely a szótár minősítési rendszere szerint mindössze egy elemmel gazdagítja az ősi eredetű szavak csoportját, és további 16 származéka kapott önálló szócikket „belső keletkezésű” minősítéssel). Külön oszlopban jelenítjük meg a szótárban is felvett származékaikat, kövér betűvel kiemelve ezek közül azokat, amelyek önálló címszóként szerepelnek a szótárban, azaz a fenti statisztikában is szerepelnek adataik. A szótári besorolást kissé egyszerűsítettük úgy, hogy például a különböző szláv nyelvekből átvett jövevényszavakat egységesen szlávként soroltuk be.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_table_6 (2024. 12. 22.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_table_6)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_table_6)
10.1. táblázat. Az EWUng. j-vel kezdődő címszavai (válogatás)
eredet |
tő |
származékok/megjegyzések |
ősi örökség | jár |
járás, járhatatlan, járul, járatlan, járat, járható, járkál, jártányi, járatos, járulék, járda (+ jármű előtagja), járvány |
jég |
jeges, jegel, jegec(es) | |
jel |
jelez, jelöl, jelölt, jelzet, jelvény, jelző, jelen (jelenség, jelenleg, jelenik stb.), jelenlét, jelent, jeles, jelleg, jellem (+ jelmez előtagja) | |
jegy |
[szóhasadással keletkezett a jel-ből] jegyes, jegyez, jegyzés, jegyzet, jegyzék | |
jó2 ’folyó’ |
A mai magyarban már csak szavak elemeként ismerhető fel (Berettyó [=berek + jó], Sajó, Hejő [=hő/hév ’meleg’+jó]) | |
jonh |
Elavult ’szív, belső rész’ jelentésű szó, lásd az Ómagyar Mária-siralomban: én junhom búol farad ’én szívem bútól fárad’. Ennek a szónak is van önálló címszót kapó származéka, a juha (egy bizonyos szekéralkatrész) | |
jön |
jövés, jövetel, jövevény, jövedelem, jövendöl, jövedék, jövedelmez, jövő, jövötény (növénynév) | |
jut |
jutalom, juttat, jutalmaz, jutányos, jutalék | |
török |
joghurt |
|
janicsár |
||
szláv |
járom |
|
járgány |
||
jász1 |
(népnév) | |
jász2 |
(halnév) | |
jászol |
||
jegenye |
||
jérce |
||
jerke |
(’nőstény juh’) | |
juhar/jávor |
||
német |
ja |
|
jacht |
||
jáger |
(’vadász’) | |
jankó |
(kabátfajta) | |
jassz |
(’csibész’) | |
jubilér |
(’ékszerész’) | |
juszt |
(vö. juszt sem) | |
juta |
(rostnövényfajta) | |
jávor(szarvas) |
(talán a szó előtagja német eredetű) | |
latin |
jácint |
|
január |
||
jáspis |
(kvarcféleség) | |
jezsuita |
||
jubileum |
||
jotta |
(görög betű neve, vö. jottányit sem enged) | |
július |
||
június |
||
jurátus |
(’joggyakornok’) | |
juss |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p4)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p4)
A j- kezdetű szavak között szerepel még az etimológiai szótárban a jiddis jampec, jatt – és maga a jiddis; a nemzetközinek tekinthető jaguár, jakobinus, jód, jóga, joviális, két vándorszó, a jázmin és a jülep ’főzet’; továbbá az angol jenki és jonatán, a hangutánzó jaj és juj, illetve a japán népnév is. Ismeretlen eredetű, de talán ősi örökség a ját (’névrokon’, ’barát’), a játék és családja, illetve a Halotti beszédben is olvasható jorgat (ehhez tartozik az irgalom és szócsaládja). Szintén ismeretlen eredetű, feltehetően nagyon ősi átvétel a juh szó. Részfordítás a jugoszláv (déli szláv); ugyanez a jug ’dél’ szó található meg a jugszél szóban. Két személynévből keletkezett köznév is található ugyanitt: a német Gustav Jäger természettudós volt, ő javasolta a gyapjúból készült ruházatot (jéger) általános viseletre, az pedig minden bizonnyal nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért jelentheti a júdás szó általában véve azt, hogy ’áruló’.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p5 (2024. 12. 22.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p5)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__65/#m1063hhmm_49_p5)
A 10.1. táblázat egy szempontból torzít: a j- szókezdetű szavak között a török eredetű jövevényszavak alulreprezentáltak, az ótörök eredetű, a magyar szókészletben igen jelentős szerepet játszó jövevényszórétegben nincs j-vel kezdődő elem – ha például a k vagy b hanggal kezdődő szavak között kezdenénk el bogarászni, ott sok-sok ótörök eredetű elemet is találhatnánk. Egy tényt azonban a 10.1. táblázat elég hatásosan tükröz: az ősi eredetű, azaz a valamely alapnyelvi rétegből (uráli/finnugor/ugor) örökölt szavak a százalékos arányuknál jóval nagyobb szerepet játszanak a magyar szókészletben részben azért, mert nagyon sok származékszavuk van, részben pedig a gyakori használatuk miatt is. Annak ellenére tehát, hogy a szókészlet elemei folyamatosan változnak, és még az alapszókészlethez tartozó, leghétköznapibb szavak is kikophatnak a használatból (lásd például a mony ’tojás’ korábban bemutatott esetét), a magyar szókészletben meghatározó szerepet játszik az alapnyelvi örökséghez tartozó réteg.