10.2. Szavak számolva és számolatlanul

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent említett etimológiai szótárban összesen 96 j-vel kezdődő címszó található, a 10.1. táblázatban ezek egy részének eredetét foglaljuk össze (az imént részletesen bemutatott és népes családja kivételével, amely a szótár minősítési rendszere szerint mindössze egy elemmel gazdagítja az ősi eredetű szavak csoportját, és további 16 származéka kapott önálló szócikket „belső keletkezésű” minősítéssel). Külön oszlopban jelenítjük meg a szótárban is felvett származékaikat, kövér betűvel kiemelve ezek közül azokat, amelyek önálló címszóként szerepelnek a szótárban, azaz a fenti statisztikában is szerepelnek adataik. A szótári besorolást kissé egyszerűsítettük úgy, hogy például a különböző szláv nyelvekből átvett jövevényszavakat egységesen szlávként soroltuk be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.1. táblázat. Az EWUng. j-vel kezdődő címszavai (válogatás)
eredet
származékok/megjegyzések
ősi örökség
jár
járás, járhatatlan, járul, járatlan, járat, járható, járkál, jártányi, járatos, járulék, járda (+ jármű előtagja), járvány
jég
jeges, jegel, jegec(es)
jel
jelez, jelöl, jelölt, jelzet, jelvény, jelző, jelen (jelenség, jelenleg, jelenik stb.), jelenlét, jelent, jeles, jelleg, jellem (+ jelmez előtagja)
jegy
[szóhasadással keletkezett a jel-ből] jegyes, jegyez, jegyzés, jegyzet, jegyzék
2 ’folyó’
A mai magyarban már csak szavak elemeként ismerhető fel (Berettyó [=berek + jó], Sajó, Hejő [=hő/hév ’meleg’+jó])
jonh
Elavult ’szív, belső rész’ jelentésű szó, lásd az Ómagyar Mária-siralomban: én junhom búol farad ’én szívem bútól fárad’. Ennek a szónak is van önálló címszót kapó származéka, a juha (egy bizonyos szekéralkatrész)
jön
jövés, jövetel, jövevény, jövedelem, jövendöl, jövedék, jövedelmez, jövő, jövötény (növénynév)
jut
jutalom, juttat, jutalmaz, jutányos, jutalék
török
joghurt
janicsár
szláv
járom
járgány
jász1
(népnév)
jász2
(halnév)
jászol
jegenye
jérce
jerke
(’nőstény juh’)
juhar/jávor
német
ja
jacht
jáger
(’vadász’)
jankó
(kabátfajta)
jassz
(’csibész’)
jubilér
(’ékszerész’)
juszt
(vö. juszt sem)
juta
(rostnövényfajta)
jávor(szarvas)
(talán a szó előtagja német eredetű)
latin
jácint
január
jáspis
(kvarcféleség)
jezsuita
jubileum
jotta
(görög betű neve, vö. jottányit sem enged)
július
június
jurátus
(’joggyakornok’)
juss
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A j- kezdetű szavak között szerepel még az etimológiai szótárban a jiddis jampec, jatt – és maga a jiddis; a nemzetközinek tekinthető jaguár, jakobinus, jód, jóga, joviális, két vándorszó, a jázmin és a jülep ’főzet’; továbbá az angol jenki és jonatán, a hangutánzó jaj és juj, illetve a japán népnév is. Ismeretlen eredetű, de talán ősi örökség a ját (’névrokon’, ’barát’), a játék és családja, illetve a Halotti beszédben is olvasható jorgat (ehhez tartozik az irgalom és szócsaládja). Szintén ismeretlen eredetű, feltehetően nagyon ősi átvétel a juh szó. Részfordítás a jugoszláv (déli szláv); ugyanez a jug ’dél’ szó található meg a jugszél szóban. Két személynévből keletkezett köznév is található ugyanitt: a német Gustav Jäger természettudós volt, ő javasolta a gyapjúból készült ruházatot (jéger) általános viseletre, az pedig minden bizonnyal nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért jelentheti a júdás szó általában véve azt, hogy ’áruló’.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.1. táblázat egy szempontból torzít: a j- szókezdetű szavak között a török eredetű jövevényszavak alulreprezentáltak, az ótörök eredetű, a magyar szókészletben igen jelentős szerepet játszó jövevényszórétegben nincs j-vel kezdődő elem – ha például a k vagy b hanggal kezdődő szavak között kezdenénk el bogarászni, ott sok-sok ótörök eredetű elemet is találhatnánk. Egy tényt azonban a 10.1. táblázat elég hatásosan tükröz: az ősi eredetű, azaz a valamely alapnyelvi rétegből (uráli/finnugor/ugor) örökölt szavak a százalékos arányuknál jóval nagyobb szerepet játszanak a magyar szókészletben részben azért, mert nagyon sok származékszavuk van, részben pedig a gyakori használatuk miatt is. Annak ellenére tehát, hogy a szókészlet elemei folyamatosan változnak, és még az alapszókészlethez tartozó, leghétköznapibb szavak is kikophatnak a használatból (lásd például a mony ’tojás’ korábban bemutatott esetét), a magyar szókészletben meghatározó szerepet játszik az alapnyelvi örökséghez tartozó réteg.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave