10.4. Olyan bizonytalanok vagyunk – vagy mégsem?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben azt mutattuk be, hogy kétség sem fér a magyar nyelv uráli eredetéhez, és hogy a több ezer évnyi távolság ellenére a magyar nyelvben ma is meghatározó szerepe van az uráli rétegnek. De vajon miért lehet mégis, hogy a nyelvrokonság megállapítása óta folyamatosan és a legváltozatosabb fórumokon röppennek fel hírek arról, hogy a nyelvrokonság kérdését felül kellene vizsgálni? Erre a kérdésre sokfelé kereshető a válasz, és az sem mindegy, hogy a 18. század végén élő vagy egy kortárs honfitársunk szemszögéből próbáljuk megközelíteni a problémát. Az egyszerűség kedvéért itt csak a mai magyar beszélő szempontjaival fogunk foglalkozni, és csak a nyelvi jellegű szempontokkal: az ideológiai kérdésekről az ajánlott irodalomban lévő művek alapján lehet tájékozódni. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha egy holland anyanyelvű beszélő ellátogat Észak-Németországba, probléma nélkül megérti a helyi alnémet dialektusokat. Ha tovább utazik dél felé, a további német helyi nyelvjárások már egyre kevésbé lesznek érthetőek számára, a legdélibb német nyelvjárások pedig már egyáltalán nem. A német anyanyelvűek számára sem feltétlenül érthető az összes német dialektus (ezen a linken meg lehet hallgatni 12 különböző változatot), a déli nyelvjárásokon alapuló irodalmi német nyelv az, amely az összekötő nyelv számukra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.3. táblázat. Kis ízelítő a német nyelvjárások szókészletbeli eltéréseiről
irodalmi német
bajor1
újalnémet
magyar jelentés
Frühling
Lenz, Auswärts
Fröhjor
tavasz
Angst
Bollen, Schiss
Bammel
félelem
Mädchen
Madl, Dirndl
Deern
lány
besonders
wohltan
besonners
különösen
gemütlich
grübig, zeam
mackelig
kellemes, kényelmes
Donnerstag
Pfinstag
Dünnerdag
csütörtök
Durst
Brand
Döst/Dost /Döss
szomjúság
klingeln
läuten
pingeln
csönget
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A német egyes változatai között nem csak szókészleti különbségek (10.3. táblázat) vannak. Témánk szempontjából különösen lényeges, hogy a németországi német nyelvterületet megosztja egy szabályos hangváltozás is, az úgynevezett felnémet mássalhangzó-eltolódás, amely a nyelvterület egyes részein más-más mértékben zajlott le. Így aztán egy Münchenben élő németnek elég elutaznia Hamburgba, hogy magától ráismerhessen a szabályos hangváltozás jelenségére: hogy a felnémet machen az alnémetben maken, az ich az alnémetben ik; vagy hogy a Fuß alnémet párja Foot, az essen igéjé eten, a was kérdőszóé pedig wat. Azaz bár számunkra egy nyelv a német és egy nyelv a holland, a valóság egészen más, és a német, illetve a holland beszélők számára alapélmény, hogy a változatok közötti kisebb-nagyobb különbségek feldúsulhatnak olyan mértékben, hogy már nincs meg a kölcsönös érthetőség, sőt, akár az érzékelhető hasonlóság sem, mégis egyértelmű számukra, hogy ezeket a nyelveket összeköti valami.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanez az élmény nem adatott meg a magyar anyanyelvi beszélők számára. A nyelvterület maga kicsi, az egyes nyelvjárások között elsősorban hangtani, szókészletbeli, esetleg kisebb alaktani és mondattani különbségek vannak, ha viszont átlépünk a határon, minden irányban csak idegen, nyelvtanulás nélkül érthetetlen nyelvekkel találkozunk. Szerepet játszhatott mindebben az is, hogy Nyugat-Európában a középkori hűbérbirtokok sokáig fennálltak, akár a királyi hatalommal is dacolva, és ahol kevésbé volt erős a központi hatalom befolyása, ott a nyelvjárások is tükrözik az egykori önállóbb birtokok határait. Magyarországon azonban még a kiskirályok hatalma sem állt fenn elég hosszan ahhoz, hogy ilyen mértékű, a nyelvjárásokban is visszaköszönő elszigetelődés kialakulhasson. Emellett a nyelvjárások a különböző történelmi viszontagságok hatására részben eltűntek, részben keveredtek, hiszen mind a tatárdúlás, mind pedig a török hódoltság sok áldozattal járt, valamint a lakosság jelentős részei menekültek más területekre. Talán az egyetlen nyelvjárás, amely elég hosszú ideje fejlődik izolációban ahhoz, hogy erőteljesen érzékelhető legyen a különállása, a moldvai csángóké, azoké a magyaroké, akik a 12. század végétől a 18. század végéig több hullámban kerültek Moldvába. Az izoláció azzal magyarázható, hogy egy természetes földrajzi határ, a Kárpátok elválasztja őket a magyar nyelvterülettől, tehát az áttelepüléstől kezdve az itt élők nyelve elszigetelten változott, és azok az idegen nyelvi hatások is mások voltak, amelyek ezt a nyelvváltozatot érték; Hoppa Enikő megállapítása szerint minél régebbi egy település, annál jelentősebb az ott beszélt nyelvváltozatban a román jövevényszavak rétege.2 A különböző moldvai csángó változatok közötti különbségről bőségesen lehet olvasni a hivatkozott írás, illetve az abban olvasható bibliográfia alapján; jelen fejezetben csak illusztrációként adunk meg egy rövid csángó nyelvű hangfelvételt, hogy érzékelhetővé váljon a magyar kétféle változata közötti különbség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Képzeljük csak el, micsoda kincs lenne, ha megismerhetnénk azt a nyelvváltozatot, amelyet azok a magyarok beszéltek, akiket a tatárdúlás előtt Julianus még épp meg tudott látogatni! Beszélői akkor már több száz éve elkülönülten éltek a Kárpát-medencei magyaroktól, tehát ennek esetében is feltehető, hogy másféle változások játszódtak le az általuk beszélt nyelvben, mint a magyarországi nyelvváltozatban, hiszen a beszélői más nyelvek beszélőivel álltak folyamatos kapcsolatban, mint a magyarországiak. Ugyanakkor Julianus a magyar 13. századi változatát beszélte, és számára még érthető volt a keleti magyarok nyelve. A korai ómagyar kori nyelvemlékek alapján az is valószínűsíthető, hogy mi magunk pedig Julianus magyarját értenénk meg, bár itt már élesen érzékelnénk, hogy a magyar általa és általunk beszélt változata között jelentős különbségek vannak. Ha pedig a keleti magyarok nyelve fennmaradhatott volna, és további hét-nyolcszáz éven át a Kárpát-medencei magyartól elszigetelten, más környezetben változott volna, valószínűleg sokkal jobban különbözne a mai magyartól, mint a moldvai magyar nyelvjárás. Feltehetően azonban még mindig lényegesen több közös tulajdonsága lenne annak a magyarnak és a mai magyarnak, mint a mai magyarnak és a manysinak, hiszen ez utóbbitól sokkal több évszázad és sokkal nagyobb távolság választ el minket. Részben ezeknek a közbülső fokozatoknak a hiánya lehet az oka annak, hogy a nyelvrokonságnak és ezen belül az uráli nyelvrokonságnak a fogalma nehezen befogadható. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Épp ezért egy uralisztikával foglalkozó nyelvésznek alapélménye, hogy amikor fény derül a foglalkozására, ismeretlenek gyakran teszik fel a kérdést: és te hiszel ebben? Erre pedig nehéz röviden válaszolni, mert igazából nem hitbeli kérdésről van szó. Az uráli nyelvek rokonságának megállapítása egy következetes tudományos módszertant követve történt meg, ha bárki előveszi a nyelvek szótárait, nyelvtanait, és a történeti-összehasonlító nyelvészet szigorú módszertanát követve hasonlítja össze ezeket, akkor ugyanerre az eredményre jut. Sok olyan kérdés van, amelyet a magyar nyelvtörténet kapcsán lehet és érdemes is vitatni, de az, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvek közé tartozik-e, egyáltalán nem kérdés.
1 A bajor nyelvjárási adatok forrása: https://deutsch-bairisch.de/, az újalnémet adatok forrása pedig: https://www.ndr.de/kultur/norddeutsche_sprache/plattdeutsch/woerterbuch101.html.
2 Hoppa Enikő: A moldvai csángó nyelvjárás négy falu tükrében. Nyelvtudomány III–IV, 2007–2008. 65–76. http://acta.bibl.u-szeged.hu/1183/1/nyelvtudomany_44_45_065-076.pdf.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave