11.1.1. Az északi manysi nyelv hangzása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Először is, lássuk, hogy milyen a manysi hangzása egy magyar anyanyelvű beszélő számára! Hasonlít a két nyelv ebből a szempontból? Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a „hasonlóság” szubjektív fogalom, és amikor két nyelv hangzását hasonlónak vagy erősen eltérőnek értékeljük, tudatosan vagy tudat alatt több tényezőt is figyelembe veszünk. Ráadásul hallgatótól függően különböző mértékben tartjuk fontosnak az egyes vonásokat. Azonban ha a jellemzőbb vonásokat külön-külön áttekintjük, komplex képet kaphatunk a manysi hangzásáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hasonlóság érzetének egyik fontos tényezője, hogy a manysi beszédhangok mennyire eltérőek, idegenek a magyar fül számára – vagyis milyenek a magán- és mássalhangzók. Ez távolról sem egyszerűen megválaszolható kérdés, hiszen kutatások sora bizonyítja, hogy az anyanyelvben található hangok és ezek rendszere igen meghatározó a beszédhangok feldolgozásában, érzékelésében. A beszédhangok képzésekor a nyelv elhelyezkedésében már néhány milliméter is számít: ha hangosan kimondjuk a sz és s hangot és közben figyeljük, hogy a szánkban hol helyezkedik el a nyelvünk csúcsa, érzékelhetjük, hogy a két hang képzésekor csak kis eltérés van a nyelv helyzetében. Ha egymás után több alkalommal, különböző szavakban (vagyis eltérő hangkörnyezetben) kimondjuk az sz-t és alaposan megfigyeljük, hogy pontosan hol helyezkedik el közben a nyelvünk, érezni fogjuk, hogy nem mindig pontosan ugyanott áll, vagyis nem egy pont, hanem egy néhány milliméteres terület van a szánkban, amit „használva” sz hangzású hangot tudunk előidézni. Ezeknek az ún. képzési területeknek a határai némileg eltérnek a nyelvekben, és emiatt az anyanyelvi hangok komplett rendszerétől függ, hogy az egyes hangok képzési határain álló hangokat minek érzékeljük. A magyar anyanyelvűek számára például gondot okoz a th-val jelölt angol hang (pl. think) képzése, hiszen ez a hang nincs meg anyanyelvünkben. Megfigyelhető, hogy a magyar nyelvtanulók többsége inkább t-t és nem sz-t használ a helyettesítésekor. Ez egy anyanyelvalapú választás, a magyar fül számára a t közelebb áll a th-val írt hanghoz, mint az sz. Ugyanígy, az angol anyanyelvűek számára nehéz a magyar a hang képzése, és gyakran o-val helyettesítik, nem pedig á-val. Az angol anyanyelvűek ugyanis az a-t inkább az o-hoz érzik közelinek. Érdekes adalék egyébként, hogy az anyanyelvünkből hiányzó magánhangzókat nehezebben tudjuk elsajátítani, mint a mássalhangzókat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek tudatában azt látjuk, hogy a manysi beszédhangok döntő többsége nem idegen a magyar fül számára. Az északi manysi hangrendszer kevesebb hangot tartalmaz, mint a magyar: az előbbiben 17 mássalhangzó és 5 magánhangzó, az utóbbiban 25 mássalhangzó és 8 magánhangzó található – amennyiben a rövid magánhangzók hosszú párjait nem tekintjük külön beszédhangnak (bár mind a magyarban, mind a manysiban a rövid és hosszú magánhangzók nem csupán hosszúságukban, hanem a minőségükben is különböznek némileg). A beszédhangok számát tekintve egyébként a magyar számít újító nyelvnek, a manysi hangrendszer „szegénységében” és összetételében közelebb áll az alapnyelvhez, mint a magyar.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A manysi 17 mássalhangzójának többsége (11) a magyarban is jelen van. Találunk további két olyan hangot is, amelyek felbukkannak a magyarban is, azonban nem jelentésmegkülönböztető szerepűek, vagyis nem lehet olyan szópárt találni, amelyek csupán ezekben a hangokban különböznek (a p és a b pl. a magyarban jelentésmegkülönböztető, vö. por és bor). Az egyik az ng hangkapcsolatban ejtett orrhang, az ŋ (lásd a magyar ing szóban), a másik pedig a χ (mely a magyarban igen ritka, lásd magyar potroh). Ezenfelül mindössze 4 olyan mássalhangzó marad, amelyek nem ismertek a magyarban – legalábbis a mai magyarban, ugyanis ha visszanézünk nyelvünk történetében, ezeket is megtaláljuk a mai hangrendszer előzményeiben. Az ľ és ś hang ahhoz hasonló, mintha kimondanánk az lj, sj hangkapcsolatot – az előbbi hangnak a „folytatása” az ly, amit a magyar helyesírás megőrzött annak ellenére, hogy ma már csak j hangot ejtünk helyette (bővebben lásd a 3. fejezetben). A harmadik, magyarban ismeretlen mássalhangzó a w, ami az angol w-hez hasonlít. A γ hang pedig a magyar g hanghoz hasonlít, de nem zár-, hanem réshang.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.5. ábra. Magyar és manysi mássalhangzók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A manysi magánhangzók többsége (á, o, u, i, é) megtalálható a magyarban, és mindegyik hangnak megvan a hosszú vagy a rövid párja (bár a manysiban a rövid é és a hosszú í ritkán fordul elő). A magánhangzó hosszúságát a manysiban a betű fölötti vízszintes vonal jelzi. Az első szótag hangzórendszere gazdagabb, mint a többedik szótagoké. A latin betűs manysi szövegekben találkozunk még egy betűvel: ә. Ez egy rövid, semleges magánhangzó, ejtéskönnyítő hangként jelenik meg bizonyos mássalhangzók környezetében (nyelvész körökben ismert megnevezése svá). Írásbeli használata máig nincs egyértelműen szabályozva. A cirill betűs helyesírásban ezt a hangot a ы betűvel jelölik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar és a manysi hangrendszer összehasonlításakor szembeötlő különbség, hogy míg a magyarban megtalálható a finnugor nyelvek jelentős részére jellemző magánhangzó-harmónia, addig az északi manysiban nem. Ismereteink szerint a manysi déli nyelvjárásában létezett ez a jelenség, ezért arra következtetünk, hogy valaha az északi manysiban is ismert volt a magánhangzók illeszkedése. A magyarban megfigyelhető magánhangzó-harmónia során a toldalékoknak több alakjuk van, és a változatok használata azon múlik, hogy a szótőben magas vagy mély magánhangzó található-e, illetve hogy utóbbiak ajakkerekítésesek-e, vagy sem (pl. ház-hoz, kép-hez, körhöz).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A manysi és a magyar nyelv hangzásának összevetésében további szempont a magánhangzók, a mássalhangzók és a hangkapcsolatok gyakorisága. A szláv nyelvekre, így a manysira nagy hatást gyakorló oroszra is jellemző a szó eleji mássalhangzó-torlódás. Ezzel szemben mind a magyar, mind a manysi kerüli az ilyen képződményeket, s az orosz jövevényszavakban feloldja a mássalhangzótorlódást a szó elején. Ez a művelet azonos módon történik mindhárom ugor nyelvben (lásd 11.2.4.2. alfejezet).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.6. Māńśi nē ’manysi nő’. Tatyjana Kacsanova a szoszvai Nāj-ōtәr mā ’Bálványszellem földje’ nevű skanzen kiállítótermében rokonai fényképe mellett
Fotó: Németh Szilvia, Szoszva, 2014
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangzásbeli összevetés következő szempontja a szóhangsúly, ami nagy szerepet játszik egy nyelv hétköznapi értelemben vett dallamosságában, lüktetésében. Az orosz, a spanyol, de az angol is ún. kötetlen szóhangsúlyú nyelv, vagyis a szóalak legkiemelkedőbb szótagja lehet az első, a második stb. Nagyrészt ez az alapja annak a vélekedésnek, hogy pl. a spanyol és az olasz dallamos nyelvek. Ezzel szemben a magyar és a manysi is kötött szóhangsúlyú nyelv, a hangsúly mindig az első szótagra esik, ami a kötetlen hangsúlyozású nyelvek beszélői számára kissé monotonná teszi a hangzásukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További hangtani hasonlóság a magyar és a manysi között, hogy mindkét nyelv használ kérdő intonációt (vagy más szóval kérdő dallammenetet), és az eldöntendő kérdést elsősorban ez a dallam jelzi, nem jár szórendi átrendeződéssel, mint pl. az angolban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül – bár a rendszer szempontjából nem lényeges kérdés, mégis segít képet kapni a manysi hangzásáról – szövegek vizsgálata alapján legközelebbi rokon nyelvünkben a leggyakoribb magánhangzó az á, a leggyakoribb mássalhangzó pedig a t (ugyanezek a magyarban az e és az n). A magán- és mássalhangzók arányát tekintve pedig a magyarban kicsit gyakoribbak a magánhangzók, mint a manysiban (magyar: 42,7%, manysi: 39,4%).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave