11.2.5.1. Hány esetben?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p1 (2024. 10. 31.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 10. 31. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 10. 31. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p1)
A főnévragozással kezdve, a magyar azok közé a nyelvek közé tartozik, amelyekben a raggal jelöltesetek száma magas (20 körül van, a pontos szám vitatott). Vajon hány van a hantiban? – Erre a kérdésre meghökkentő a válasz: 3. Igaz, a névszói esetek száma a keleti változatokban 10-11, délen 6, és csak az északi változatokban ilyen alacsony. Ebből a háromból egy a zéró raggal jelölt alapeset (nominatívusz), vagyis két raggal jelölt eset van: a hol? kérdésre felelő -n ragos lokatívusz, valamint a hová? kérdésre válaszoló -a ragos latívusz. Felmerül a kérdés: miként lehet mindent kifejezni három esettel? – Több oka is van annak, hogy ez nem jelent problémát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p2 (2024. 10. 31.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 10. 31. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 10. 31. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p2)
Egyrészt a két rag valamelyikével ellátott szavak különféle szerepet tölthetnek be a mondatokban: konkrét helyjelölőt és elvontabb grammatikait egyaránt. Az -n lokatívuszraggal ellátott főnévvel kifejezhetünk helyhatározót: χɔt-n ’házban’, időhatározót tal-n ’tél-en’, eszközhatározót: low-n ’lov-on, ló-val’, és ez a rag jelöli a cselekvés végrehajtóját a szenvedő mondatokban. Az -a latívuszragos névszónak szintén lehet helyjelölő szerepe: wɔš-a ’város-ba’; és elvontabb is, például datívuszi: pŏχ-a ’fiúnak’; kifejezhet eredményhatározót is: jeŋk-a ’jég-gé’; valamint célhatározót is: jiŋk-a ’víz-ért’.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p3 (2024. 10. 31.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 10. 31. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 10. 31. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__81/#m1063hhmm_63_p3)
Másrészt a hantiban számos névutó van, és segítségükkel ki lehet fejezni olyan tartalmakat, amelyeket a magyar rag alkalmazásával old meg. Ilyen például az ewəlt névutó, amely a honnan? kérdésre válaszol: wɔš ewəlt ’városból’. Amint a magyarra, úgy jellemző a hantira is, hogy egy-egy névutó a megfelelő helyragokkal – és az ewəlt névutóval – a hol?, honnan?, hová? kérdésre is válaszol: ilpij-n ’alatt’, ilpi ewəlt ’alól’, ilpij-a ’alá’.