11.2.5.5. Folyóhoz – tűzhöz – partra – erdőbe
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__85/#m1063hhmm_66_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__85/#m1063hhmm_66_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__85/#m1063hhmm_66_p1)
A magyarhoz hasonlóan a hantiban is vannak igekötők, és ha nem is olyan kiterjedt a használatuk, mint a magyaroké, sok hasonlóság figyelhető meg köztük. Az igekötők gyakran jönnek létre határozószókból, amelyek általában irányt jelölnek, és ez a hanti igekötőkre is igaz. Később az igéhez kapcsolódva jelentésük módosul. A nŏχ jelentése ’fel’, például nŏχ alemə- ’felemel’. A Ma săr tăm jŏχan nŏχ wantʌem (kazimi nyelvjárás) mondatban ’Én bizony e folyót fel nézem’ már nem irányt jelöl a nŏχ igekötő, hanem a cselekvés befejezettségére utal: ’Én bizony ezt a folyót megnézem (magamnak)’.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__85/#m1063hhmm_66_p2 (2024. 12. 22.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__85/#m1063hhmm_66_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__85/#m1063hhmm_66_p2)
Vannak azonban európai észjárással nehezebben felfogható igekötők, illetve határozószók is. Ilyen például az a szópár, amelyek egyik tagja, a nik – egyebek között – a következő jelentésekkel bír: (a) ’le a folyóhoz’; ’a folyópartról a folyó felé’; (b) ’a ház belsejéből az ajtó felé’; (c) ’tűzre, tűzhely felé’. A másik tagja nyelvjárástól függően ŭti, wŭti, ennek jelentései: (a) ’a víztől a partra’; ’a folyótól a szárazföld felé’; (b) ’a bejárattól a ház hátsó részébe’; (c) ’a tűztől, tűzhelytől el/le(venni valamit). Ilyen szemléletet tükröző határozószópár a manysiban is van, de ez nem feltétlenül a nyelvrokonság következménye. Hasonló igekötőkről vagy határozószókról európai nyelvekben ugyan nem tudunk, de Ázsiában (és másutt) számos nyelvben találtak. Úgy tűnik, a szemlélet szoros összefüggésben van néprajzi sajátosságokkal, erről további érdekességek is olvashatók (lásd a továbbvezető olvasmányokat).