Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Mi fán terem a nyelvrokon?
›
11. Manysi és hanti
›
11.2. Az északi hanti
›
11.2.7. A cikket írva dolgozó személy

11.2.7. A cikket írva dolgozó személy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az északi hanti nyelvről számos érdekességet lehetne még elmondani. Ezek közül semmiképpen nem maradhat ki a tagadás. Amely nyelvekkel leggyakrabban kapcsolatba kerülünk (germán és szláv nyelvek), azokban a tagadás n- vagy ny- kezdetű szavakkal történik. Mivel a magyar is uráli nyelv, és ebben is n- kezdetű, gondolhatnánk, hogy ez a hantira is igaz. Ezzel szemben a tagadás az uráli alapnyelvig visszavezethető ă- kezdetű szócskákkal történik: ăn, ănt, ănta, ăntum. Van nyoma a hantiban egy n- kezdetű tagadó elemnek is, például a nem-χŏjat ’senki’ szóban. Újabban pedig az oroszból átvett ńe, ńet, ńi elemek is megjelenhetnek a hanti szövegekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hanti nyelv fontos jellemzője az igeneves szerkezetek gyakori előfordulása. Ezek közül a befejezett melléknévi igenevek gyakran olyan szerepet töltenek be, mint a magyarban a hazaérkeztekor, jártában-keltében félék: jelentésük megfelel időhatározó mellékmondatokénak (amikor hazaért…; miközben járt-kelt…). A folyamatos melléknévi igenevek különösen a szóalkotásból veszik ki részüket. A ’halász’-t úgy fejezik ki (szó szerint): ’halat ölő férfi’, a ’tanár’ szó szerint ’gyerekeket tanító férfi/nő’, a ’takarékkönyv’ szó szerint ’pénzt őrző könyv’, a ’könyvtár’ pedig az ’olvasó ház’ szerkezettel fejeződik ki. A hanti újságnyelvben néha egészen hosszú szerkezeteket is találhatunk, például a munkaügyi központ hantiul szó szerint ’embereknek munkát adó hely’. A hantiban az igenév nem veszi át az egész szerkezet szerepét, mint a magyarban (vö. magyar ebédlő, nem pedig ebédlő terem), vagyis a szószerkezet ott nem rövidül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E szerkezetek egyik fontos tulajdonsága, hogy rugalmasan lehet képezni őket. A másik pedig az, hogy nem is feltétlenül rögzülnek! Egy-egy fogalmat több hasonló szerkezet segítségével is megneveznek egyazon újság cikkeiben is: az ’iskola’ szó szerint ’gyerektanító ház’ vagy ’gyerektanító hely’; az ’újságíró’ pedig a ’cikkíró személy’ vagy ’cikket írva dolgozó személy’ elemekből épül fel. Természetesen ezeknek a fogalmaknak az oroszból átvett nevét is ismerik a hantik, de a hagyományos megnevezési mintákat sokan próbálják életben tartani.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave