Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Élet Szibéria nyugati végein
›
13. A hantik története és kapcsolatuk a környezetükkel
›
13.1. A tromagani hantik története

13.1. A tromagani hantik története

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nyugat-szibériai-alföld közepén, Szibéria három nagy folyója közül az egyik partjainál, az Ob mentén manapság közel 31 000 hanti él. Nyelvük, mint láthattuk, a szomszédságukban élő manysik nyelvéhez áll közel. A legtöbb nyelvi párhuzamot – a manysi mellett – a hanti nem a szomszédos nyenyecek, szölkupok, tatárok vagy komik nyelvével mutatja, hanem a magyarral. Ezt a nyelvi rokonságot már az első történelmi források is hírül adják, jóval a terület orosz meghódítása előtt. Így például Sigismund von Herberstein térképén, melyet 1549-ben, jó pár évvel Jermák kozák atamán szibériai hadjárata előtt nyomtattak, a hantik területén az Ob középső folyásától keletre ez áll: „Jugra, ahonnan a magyarok származnak” (Iuhra inde ungaroru origo).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hantik manapság részben olyan nagyvárosokban élnek, mint Szurgut, Nyizsnyevartovszk vagy Hanti-Manszijszk, részben pedig sokan a tajgában, a boreális erdőben szétszóródva, ahol réneket tartanak, halásznak és vadásznak. Történelmük során rengeteg nehézséggel kellett megküzdeniük, ami kultúrájuk, nyelvük és vallásuk puszta létezését is fenyegette. Miután a középkorban a tatárok és a novgorodi oroszok is megpróbálták őket adókötelessé tenni, a 16. század végén az Orosz Birodalom hódítása járt sikerrel, mely adóbehajtókat, kormányzókat, kozákokat és misszionáriusokat küldött hozzájuk. A múlt században még erősebb nyomás alá helyezték a hantikat, hiszen üldözték a vallási vezetőiket, a sámánokat, és az állam megfosztotta a réntartókat attól a joguktól, hogy szabadon rendelkezhessenek legfontosabb tulajdonukról, a rénszarvasokról. Gyerekeiket a Szovjetunió beiskoláztatta, őket magukat pedig megpróbálta nagyobb településekbe kényszeríteni, hogy így adják fel hagyományos családi szálláshelyeiket, ahol akár minden évszaknak megfelelően külön házuk is lehetett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő fejezetben azoknak a keleti hantiknak a történetére összpontosítok, akikkel az ünnepelt a legtöbbet dolgozott, és akiknek a tudományos életművét szentelte. Kiváltképpen a tromagani hantikra koncentrálok, akiknél magam is terepmunkát végzek az 1990-es évek óta, és akiknek földjén először találkoztam Csepregi Mártával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A keleti hantik történelmi sorsa csak jelentéktelen mértékben tér el a többi hanti csoportétól Szibériában. Van azonban két jelenség, amely mégis kivételessé teszi a Szurguti járást, és azon belül különösen a tromagani hantik szálláshelyeit a tekintetben, hogy itt nem, vagy legalábbis nem úgy érvényesült a szovjethatalom hatása, mint más szibériai őslakos népeknél. Egyrészt kudarcba fulladt a szovjetizálás ideje alatt a keleti hantik központi településekbe való le- és áttelepítése. Másrészt pedig megőrződött azoknak a réntartó, halászó és vadászó életmódot folytató hanti családoknak az egysége, amelyek megmaradtak az erdei szálláshelyeken. Ez szöges ellentétben áll sok északi hanti közösség jellemzőivel, ahol a nők és gyerekek falvakban élnek, elválasztva a tajgán és tundrán dolgozó rénpásztor férfiaktól.1 Természetesen a hantik között is nő azoknak a száma, akik feladják félnomád életmódjukat, és városokban vagy falvakban telepednek le, azonban keleten az erdei, hagyományos szálláshelyeken élő népesség száma az elmúlt évszázadokban nem csökkent.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13.1. ábra. Napfelkelte a szentnek tekintett Numto közelében
Fotó: Stephan Dudeck, 2006
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tromagani hantik egy további különlegessége a réntartás egyre nagyobb jelentősége, valamint a réncsordák növekedése Oroszország egy olyan területén, amelyet igen intenzíven kizsákmányolnak a kőolaj-kitermelés miatt, és ahonnan általában csak az ezzel járó tragikus környezeti hatások borús képe jut el a nyilvánosság elé. Ezzel szemben Szibéria más területeiről persze pontosan tudjuk, hogy a rénszarvasok száma drasztikusan csökkent. A rénszarvasok száma Oroszországban az 1960-as évek óta folyamatosan, majdnem a felére csökkent: 2000-ben már csak 1,2 milliót számlált, miközben a Tromaganon stabil maradt.2 Annak ellenére, hogy a kőolajipar tönkreteszi a rénszarvaslegelőket, valamint hogy nehéz gazdasági és politikai helyzetben élnek, a tromagani hantik jelentős része ragaszkodik a tajgai és erdős tundrai szálláshelyekhez, és különböző okokból nagyon sikeresek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Már sok részletes monográfia látott napvilágot a hanti szálláshelyek kolonizációjának, illetve szovjetizálásának általános történetéről.3 A birodalomba való beolvasztásuk röviden összefoglalva három lépésben történt, melyek időben átfedik egymást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első lépés a terület katonai-politikai beolvasztása volt. A második lépést a vallási-ideológiai integráció jelentette. Ezt a keresztény vallásra való áttéréssel és az eloroszosítással próbálták elérni, valamint a Szovjetunió idején a sámánok és vallási rítusok elleni harccal és a letelepedett, „civilizált” életmódra való áttérítéssel. A folyamat harmadik lépése a terület gazdasági feltárása és az országos termeléshez való csatlakoztatása volt. Ez utóbbi a hantikat függőségi viszonyba sodorta az orosz kereskedőkkel, és gyakran az eladósodásukkal járt együtt. A szovjet időben a hantikat kollektív, majd állami munkára kötelezték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az általános leírás majdnem egész Szibériára érvényes, ugyanakkor a szomszédos népek és az egyes területek fejlődésében már sok egyéni vonás figyelhető meg. Még a szomszédos folyók mellett élő hantik, például a tromaganiak és a kazimiak mai helyzete is nagyon eltérő, s ez nem kizárólag a kőolaj-kitermelés eltérő állapotával függ össze.
1 Лярская (2009).
2 A részletes adatok alább egy táblázatban is szerepelnek (13.1. táblázat), lásd még: Dudeck (2009); Jernsletten – Klokov (2002); Klokov (2007).
3 A kötetünk második egységéhez tartozó bibliográfiában a következő művek azok, amelyek ezeket a témákat tárgyalják: Balzer (1999); Golovnev (1995); Главацкая (2005); Мартынова (1998); Е. В. Перевалова (2009; 2017).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave