Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Élet Szibéria nyugati végein
›
13. A hantik története és kapcsolatuk a környezetükkel
›
13.2. A tromagani hantik kolonizációja

13.2. A tromagani hantik kolonizációja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tromjugan, Tromagan, Tromjogan, Tremjugan – bár mindegyik név ugyanarra a folyóra vonatkozik, mindegyikkel találkozhatunk a szakirodalomban, mikor a folyó melletti településekre (Tromaganszkij Szelszovjet, Trom-Agan falu) vagy az ott élő hantikra (tromjuganszkije hanti, tromagani hantik) hivatkoznak. A folyó hivatalos térképészeti elnevezése Tromʺëgan1 (ejtsd Tromjogán); hanti neve pedig tǒrəm-jăγən. Ez utóbbit a legfelsőbb isten nevével (tǒrəm-iki) hozzák kapcsolatba, akinek a szentélye a Tromagan folyó felső folyásától északra, a Numto tó (hantiul tǒrəm-łår)2 partjainál található.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szurguti terület folyóelnevezéseiben rendre a hanti jăγən ’folyó’ szó jelenik meg. A Tromagantól keletre fekvő szomszédos Agan folyó elnevezésében (åγən jăγən vagy csak åγən) a folyó istennőjének neve (åγən-imi) is visszatükröződik, viszont a Tromagantól délre található Jugan folyó egyszerűen csak jăγən ’folyó’, a helyi istenség pedig jăγən-iki (szó szerint Folyó-öreg vagy Jugani öreg). A Tromagantól nyugatra lévő Pim folyó neve is a folyó istenének nevéből (piŋ-iki) ered, így a hantik piŋ-jăγən-nek nevezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térség legnagyobb folyója, mely az összes eddig megnevezettet összeköti, az Ob, melyet a hantik nem is illetnek a folyó szóval, hanem csak as-nak, ’Ob’-nak hívják, istenségét pedig as-iki-nek, vagyis Obi öregnek. A hanti világkép szerint a folyók kezdete a torkolatnál, vége pedig a forrásvidéknél (tǒj) található.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ásatási leletek bizonyítják, hogy azoknak a népeknek az életmódja és lakhelye, amelyek Szibéria ezen területén éltek, már az orosz kolonizáció előtt, a középkor végén, vagyis a 14. és 15. században megváltozott. Erre utal a cserép eltűnése és a fémkohászat hanyatlása. A települések szerkezete is kicserélődik. A nagyobb kollektív településformák helyére olyan szálláshelyek kerülnek, melyek csak egy vagy nagyon kevés lakóházból állnak. A régészek ezekre már mint a mai gazdasági és települési szerkezetek előzményére tekintenek. A prémesállat-kereskedelem (vagy -adó) egyre növekvő jelentősége és ezzel együtt a vadászat is egy mobilisabb életmódhoz vezetett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rénszarvastenyészet és a rénszarvas mint szánhúzó állat átvétele az északabbra élő nyenyecektől elősegítette ezt az újfajta mozgékonyságot (esetleg már a 12. században).3 A kiscsordás tajgai réntenyésztés azonban a korábbihoz képest szétszórtabb településrendszert tett szükségessé. Az orosz gyarmatosítás ideje alatt a réntenyésztés már központi szerepet játszott a Szurgut városától északra élő hantik gazdaságában. Ennek egyik jele az volt, hogy a Bardakova Voloszty – először így nevezték a Tromagan, Pim és Agan folyó vidékét – lakói különböző hivatalos papírokra rénszarvast rajzoltak aláírás gyanánt,4 és ezt a szokást az 1980-as évekig megtartották.5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem sokkal a hódítás után, a 16. és a 17. század fordulóján az orosz kozákok a már gyarmatosított területekről származó hantik közreműködésével 600 felnőtt férfi őslakost köteleztek a jaszak névre hallgató prémadóra. Ha minden felnőtt férfihoz kb. 3-4 családtagot számolunk, akkor abból indulhatunk ki, hogy ebben az időben kb. 2000 hanti és talán szölkup élt a Szurguti járásban (orosz ujezd). 1625-ben a Bardakova Voloszty területén (a mai tromagani hantik lakóhelyén) 87 férfit köteleztek a jaszak megfizetésére. Itt tehát valószínűleg kb. 250 őslakos élt.6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Bardakova Volosztyból először a Pim folyó vonzáskörzetét iktatták ki, majd a 19. században az Agan folyóét. Az immáron Trom-Agannak nevezett voloszty (kisebb közigazgatási egység) a 19. század végén már csak a tromagani hantikat foglalta magába. A nyugatabbra élő pimi hantik és a keletebbre élő agani hantik nyelvileg is különböznek a tromagani hantiktól, habár (al)nyelvjárásaikat ma ugyanabba a szurguti hanti nyelvjárásba sorolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arról, hogy mennyire volt teljes körű a hantik bevonása az adórendszerbe, sajnos nincsen biztos adatunk. Azonban a cárnak írott 17. századi panaszlevelekből világossá válik, hogy a hantik úgy vélték, a szegények és a nincstelenek nem képesek jaszakot fizetni, és szerintük így nem is kellene őket erre kötelezni. Szurgutban csak azok a hantik fordultak meg személyesen, akik kereskedtek, és jaszakot is fizettek. Ők ínség idején ellátásra voltak jogosultak a cár raktáraiból, melyekből élelmiszert (mindenekelőtt gabonát) osztottak szét. Jogukban állt egy állami tolmácson és a területi elöljárón keresztül írásban közvetlenül a cárhoz fordulni, ha egy alattvalójától vagy a moszkvai hatalom részéről igazságtalan bánásmódot tapasztaltak. Erről tanúskodik számos hanti cselobitnije (kérelem, folyamodvány) a cárhoz a 17. és 18. században.7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy tűnik, a 18. és 19. század során a tromagani hantik száma változatlan maradt. A népszámlálások 300 férfit és nőt számoltak, így tehát a gyerekekkel együtt, akiket kihagytak a népszámlálásból, összesen 400 hanti élhetett a Tromagan folyónál.8 Az 1920-as évekig alig keresték fel idegenek a Tromagan folyót.
1 Ebben a cikkben, ahogy eddig is, a magyar terminológiának megfelelő Tromagan, tromagani hantik kifejezéseket használom. A tromagani hantik nyelve a keleti hanti, azon belül pedig a szurguti hanti változatok közé tartozik.
2 A Numto megnevezés nyenyec eredetű, jelentése ’isteni tó’ – az összetétel utótagjában a to a magyar tó etimológiai megfelelője (további kognátumai még pl. a déli manysi tō és az északi hanti tuw). A nyenyecek az uráli nyelvcsalád szamojéd ágához tartoznak, azon belül az északi szamojéd népek közé (lásd még a kötet elején szereplő családfát is). A szurguti hantiban azonban ugyanennek a tónak a megnevezésében egy másik ’tó’ jelentésű szó szerepel.
3 L. Glavatskaya (2006: 103).
4 Баранов et al. (1994).
5 Е. В. Перевалова – Карачаров (2006: 101, képek: 95, 103, 104).
6 Баранов et al. (1994).
7 Баранов et al. (1994); Вершинин (2004).
8 Исаева (2008); Баранов et al. (1994).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave