Szikszainé Nagy Irma

Költészet és játék


Eszperente nyelv és „társai”

A stilisztikák azt ajánlják, hogy érdemes kerülni a csupa e hangot tartalmazó szavak egymásutánját, mert ez rossz hangzást: mekegést eredményez. Lehetséges viszont ennek funkciós költői felhasználása például Petőfi Sándor A Tisza című költeményének a Mely nyelv merne versenyezni véled? sorában. Ezt az eszperente nyelvre emlékeztető hangsort Zlinszky Aladár (1961 [1937], 303) egyhangúnak ítéli, mert a legszíntelenebb, legzeneietlenebb hangzónkból épül fel. Zolnai Béla (1964, 38) is a rosszhangzás iskolapéldájaként említi. Kétségtelenül helyesek ezek a megállapítások, de ugyanakkor ebben az esetben kifejező szerephez jut az egyhangúság, mert a természet gazdagságával, sokszínűségével (Oh természet, oh dicső természet!), a Tisza szépségével, változatosságával szemben az emberi kifejezésmód színtelenségét, egyhangúságát, korlátozott voltát hatásosan juttatja érvényre.

Költészet és játék

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 079 2

A Költészet és játék című kötet tárgya nyelvészeti-stilisztikai vizsgálódás: a költészetben megjelenő nyelvi-stiláris eszköz mint játék tanulmányozása.

A könyv célja megmutatni a nyelv játékképző erejét, megismertetni a nyelvi játék működési mechanizmusát, feltérképezni a költők által létrehozott nyelvi játéklehetőségeket: az univerzálisakat és a nyelvspecifikusakat, feleletet találni a nyelvi játék miértjének és hogyanjának kérdésére, valamint számtalan példával szemléltetni a költői nyelvi játékosságot, mert ez közelebb visz a szöveg és a stílus megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szikszaine-nagy-kolteszet-es-jatek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave