Szikszainé Nagy Irma

Költészet és játék


Szójáték, vagyis nyelvi játék a szavakkal

„A szójáték perifériális jelenség volt a múlt század végéig [ti. a XIX. század] az európai költészetben” – állapítja meg Fónagy Iván (1999, 486). Jelenlegi tapasztatunk szerint viszont a költők játszanak a szavakkal. „A szó képlékeny anyag, amely igen sokféleképpen felhasználható” – mondja Freud a vicc kapcsán (1982, 51). A viccek szójátékos voltát természetesnek gondoljuk, Hegel viszont azt a meglepő kijelentés teszi: a szójáték a filozófiai fogalomalkotás eszköze. A szó képlékenysége miatt a szójátékok a nyelvhasználat sok területén lényeges nyelvi tényezők. Ez abból adódik, hogy „a nyelv bizonyos esetekben megőrzi a társadalmi érvényűvé vált szójátékokat. Ez azonban csak azért lehetséges, mivel a nyelv eleve hajlamos erre a játékra. Megengedi, lehetővé teszi, hogy a szavakat szótári jelentésüktől eltérő értelemben használjuk. […] Eltűri, hogy a költő rossz vonzatot használjon, akár a költeménye címében is, mint például Ady Endre: »Legyetek emlékezéssel hozzám.« Ez a nyelvtani hiba nem puszta negatívum, ahogyan a metafora sem a szó jelentésének nem ismeréséből következik” (Fónagy 1970, 40–41).

Költészet és játék

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 079 2

A Költészet és játék című kötet tárgya nyelvészeti-stilisztikai vizsgálódás: a költészetben megjelenő nyelvi-stiláris eszköz mint játék tanulmányozása.

A könyv célja megmutatni a nyelv játékképző erejét, megismertetni a nyelvi játék működési mechanizmusát, feltérképezni a költők által létrehozott nyelvi játéklehetőségeket: az univerzálisakat és a nyelvspecifikusakat, feleletet találni a nyelvi játék miértjének és hogyanjának kérdésére, valamint számtalan példával szemléltetni a költői nyelvi játékosságot, mert ez közelebb visz a szöveg és a stílus megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szikszaine-nagy-kolteszet-es-jatek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave