Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

Úton Amerikába

Az utazási körülmények nagyban befolyásolhatják azt, hogy egy adott utazó milyen benyomást szerzett egy-egy kevéssé ismert országról, így talán nem hiábavaló röviden áttekinteni azt, hogy hogyan is utazhattak a könyvben is szereplő írók. A vizsgált időszak során az utazási lehetőségek óriási fejlődésen mentek keresztül, ami nagyban megkönnyítette a távoli országok, köztük az amerikai kontinens elérését. Ezt jól illusztrálja, hogy míg a század elején akár 30–40 napot is igénybe vehetett az átkelés az óceánon (az időjárás függvényében), a gőzhajózás elterjedésével ez a század második felében már 10–15 napra rövidült, a századfordulón pedig már akár egy hét alatt is át lehetett jutni Észak-Amerikába. Azonban egy tengerentúli utazás még így is óriási kihívás volt. Ráadásul egy magyar ember számára három, már önmagában is komoly nehézségeket jelentő szakaszból álló út során lehetett eljutni az amerikai úti célhoz.1 Egyrészt el kellett utazni a kikötőbe, ahol fel tudtak szállni egy Amerikába tartó hajóra, ezt követte a sokak számára hetekig tartó hajóút, majd a megérkezés és utazás az Újvilágban. Nem csoda, hogy egy ilyen út megszervezése sokszor komoly felkészülést igényelt és nagy anyagi teherrel járt. A század végére a fejlődő technika és szolgáltatások révén egyre több ember egyre rövidebb idő alatt és egyre olcsóbban juthatott el már Amerikába, azonban az új élet kihívásai esetükben is jelen voltak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero