Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében


Újra Mexikóban a Földrajzi Közlemények hasábjain

A fejezet lezárását megelőzően érdemes még megvizsgálnunk Xántus 1889-ben a Földrajzi Közlemények lapjain megjelentetett Mexikóra vonatkozó leírását.1 Ez a publikáció lehetőséget ad arra, hogy azonosítsuk a lehetséges változásokat Xántus Mexikó-képében. Ahogyan látni fogjuk a későbbi fejezetekben, ekkorra Mexikóról már egy újfajta kép volt kialakulóban, ami az országot övező nagyobb érdeklődést követően Bánó Jenő munkásságában érte el csúcspontját. Ekkorra az emberek már több információval rendelkeztek az országról a francia beavatkozás és annak magyar vonatkozásai miatt (a publikációkat lásd az ötödik fejezetben).2 A század végére egyre többen írtak elismerően a mexikói haladásról és fejlődésről. Ekkor adta ki Xántus is az itt vizsgált írását, benne az általa az 1860-as években tapasztaltakkal. Felfedezhető némi nosztalgia a szövegben, miközben a szerző megpróbálja korábbi véleményét összhangba hozni az ország javuló megítélésével.

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave