Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

A mexikói lakosság: kíváncsiság és visszatérés a sztereotípiákhoz?

Rosti bevezeti a magyar olvasókat a mexikói társadalom és kultúra számára legfontosabb és legérdekesebb kérdéseibe, miközben különböző fejezetekben mutat be több csoportot is. Ilyen módon dokumentálja az indiánok életmódját a harmadik fejezetben (az aztékokkal külön foglalkozik Mexikóváros történelme kapcsán a nyolcadikban) és a kreol és mesztic lakosság jellemvonásait a könyv hetedik szakaszában. Ezek mellett kritikusan szól a mexikói papságról, és ő is megerősíti Mexikó veszélyes mivoltát, elsősorban az utazókra leselkedő banditák miatt. A korábban már említett sztereotípiák Rosti esetében is fellelhetőek (például a nép gyávaságáról1), ugyanakkor viszont az egyik legrészletesebb és legmegbízhatóbb leírást nyújtja a helyi lakosokról. Illusztrációi segítségével a magyarok nemcsak olvashattak a mexikóiakról, de láthatták is tipikus ruháikat (akár még színesben is), eszközeiket, megjelenésüket, mindezeket azok környezetében elhelyezve.2 Bár Rosti a társadalmi életet magát unalmasnak tekintette, a lakosságot érdekesnek és részletes bemutatásra méltónak vélte.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero