Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében


Mexikó katona szemmel

Első pillantásra úgy tűnik, hogy Pawlowszki könyvének két fejezete (IV. rész „Mexikó főváros” és V. rész „Mexikói utazásom”) elsődlegesen a Mexikóban tett utazásokról szólnának, azonban ezekben a részekben is keverednek az útleírások és katonai beszámolók elemei. Míg Szenger esetében egy orvos szemével láthattuk Mexikót, Pawlowszkinál a katona percepciói lépnek az előtérbe. Querétaro bemutatásánál például említésre kerül a táj, az épületek és földrajzi adatok, azonban mindenről katonai szempontból ír. Santa Cruz kolostor „szilárd építése és nagy kiterjedésénél fogva várkastélyhoz hasonlítható, de azon hátránnyal bír, hogy megvédésére aránylag sok erő igényeltetik”.1 Az épülettel szemben álló hegység „ágyulövésnyi távolságban” helyezkedik el, és a legszebb látképek is általában katonai történésekhez kötődnek. Pawlowszki épületekről és emberekről szóló leírásai fontos csaták és egyéb események emlékeztetői, így az ország ábrázolása egybeforr a mexikói kaland áttekintésével.

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave