Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

Transzatlanti migráció és utazási irodalom

A 19. és a 20. század fordulóján Észak-Amerika történelmének egyik legnagyobb bevándorlási hulláma zajlott, amely során 1881 és 1920 között körülbelül 24 millió ember döntött úgy, hogy az Egyesült Államokban telepszik le és kezd (hosszabb vagy rövidebb időre) új életet. A migrációs hullám során ez az ország volt messze a legfontosabb célpont, de természetesen nem minden európai itt próbált szerencsét. Főleg igaz ez azt követően, hogy az Egyesült Államok elkezdi bezárni kapuit, miközben számos más ország az amerikai kontinensen olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja a bevándorlók odavonzása. Kanada például a századfordulótól válik egyre fontosabb célponttá és „az 1890-es évek közepétől az I. világháborúig a kedvező kormányzati politika, a keleti iparosodás, és a nyugati tartományok mezőgazdasági művelésre való megnyitása következtében évente 300 000–400 000 bevándorló érkezett az országba, főleg a brit szigetekről, illetve Közép- és Dél-Európából”.1 Ugyanakkor mások Latin-Amerikát választották úti célként; 1879 és 1930 között körülbelül 13 millióan érkeztek ebbe a régióba:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero