Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

A birodalmi nézőpont kritikája

Bánó újfajta hozzáállását számos tényező befolyásolta. Először is az, hogy bevándorlóként telepedett le a porfiriato Mexikójában és találta meg számítását, döntően befolyásolta azt, hogy hogyan kívánta jellemezni az országot. Tudta, hogy egy kedvező útleírás segíthet tervei megvalósításában (kormányzati segítséggel), ennek megfelelően pedig újvilági tartózkodása elejétől kezdve tervezi a publikálást.1 Tudatosan dolgozott azon, hogy a korábbi negatív jellemzést lerombolja. Még ha elő is fordul néhány esetben, hogy Mexikót Európánál kevésbé civilizáltnak mutatja be, ezekből nem következik semmiféle alsóbbrendűség, a fő hangsúly pedig az ország jövőbeli fejlődésén van. Az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatai az Amerika-közi viszonyok megítélését is formálták: mivel ott nem talált munkát, kiábrándult; így még inkább érzékennyé vált arra, hogy az amerikai bevándorlóélet visszásságairól írjon, ezeket pedig előszeretettel vetette össze a mexikói lehetőségekkel. Míg az Egyesült Államok esetében is a háromszögelés harmadik referenciapontja, ő már nem tekinti az országot a feminin Mexikó férfias megmentőjének vagy egy fenntartások nélkül követendő modellnek. Sokkal inkább egyfajta veszélyeztető szerepben tűnik fel, ami kockázatot jelent Mexikó egyedülálló kultúrájára és nemzeti identitására. Ezt a meglátását az is befolyásolta, hogy hasonlóságokat vélt felfedezni a mexikói és magyar kultúra és történelem terén, elsősorban a nagyhatalmak ellen vívott küzdelmek tekintetében.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero