Birkner Zoltán (szerk.)

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák


A Triple Helix modell

Az együttműködések szereplőinek vonatkozásában kiemelt szerepet kap a széles körben elismert Triple Helix modell (1. ábra), melyről már a korábbi fejezetben ugyan szót ejtettünk, de a kutatási infrastruktúrák jelentőségének és működésének megértésében kiemelt szerepet kap. Vizsgáljuk meg a modellt részletesebben. A modell lényeges eleme, hogy az együttműködések kiemelten fontosak a gazdasági fejlődés és a nemzeti versenyképesség előrelendítésében (Etzkowitz, 2003; Rasmussen et al. 2006; Ambos et al. 2008; Banal-Estonol et al. 2015). A Triple Helix modell nem előzmények nélkül való: a Triple Helix I modellben az állam irányította közvetlenül az ipart és a felsőoktatást is mindenfajta „bottom-up” lehetősége nélkül (Etzkowitz, 2000), ami hazánkban (és általában a szovjet tömb országaiban) a rendszerváltás előtti helyzetet jellemzi.1 Ez a modell azonban nem mint az innovációt segítő működés ideális modellje került leírásra – centralizált működéséből adódóan az alulról jövő (bottom-up) kezdeményezések elhalnak ebben a rendszerben. Az innovációt inkább gátolja, „elbátortalanítja”, semmint segíti ez a modell. A Triple Helix I nem érdektelen számunkra: kulturális oldalról ugyanis az intézményekkel szemben támasztott, világszinten is kiemelkedő bizalmatlanság vélhetően egyik magyarázó tényezője az együttműködések, illetve a tudástranszfer gyengeségének (Bodor, 2013; Prusak–Davenport, 2011).

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 878 2

Az alábbi tankönyv abban segíti Önöket, hogy az „Innovációpolitika” című tantárgy megismerése során az előadáson hallott információkat szintetizálni tudják, illetve rendszerbe foglalva is lássák a tananyagot. A könyv három nagy témával foglalkozik.

1. Mészáros Ádám segít tisztázni az innováció fogalmát, az innovációpolitika lényegét, értelmét, típusait, illetve az eszközeit. Remek példákkal igazolja az innovációpolitika fontosságát. És valóban, miért van szükség innovációpolitikára? Az innovációpolitika napjaink gyorsan változó világában különös jelentőségű. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a különböző eredetű és megjelenési formájú válságokra és a globális társadalmi, gazdasági, technológiai kihívásokra a KFI, illetve az innovációpolitika adhatja meg a választ. Mészáros Ádám szakmai felkészültségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (továbbiakban: NKFIH) erősítette meg, ő felelt a nagy horderejű KFI-stratégiák előkészítéséért, megírásáért, szerteágazó tapasztalattal rendelkezik elemző, értékelő kutatásokban, jelenleg az IFUA Horváth and Partners vezető tanácsadója.

2. A második nagy téma a kutatási infrastruktúrákat tárgyalja. Szabó István a kutatási infrastruktúra definíciójával foglalkozik, azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen lehetséges társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg másra is használni a kutatáson kívül a meglévő képességeket. A kutatási infrastruktúrák jellemzőinek meghatározásánál látni fogjuk, hogy számos elemük még nem tisztázott teljesen, így például a hatásuk mérése még gyerekcipőben jár. A téma aktuális és kiemelten fontos, hiszen a tudományhoz kapcsolódó modern infrastruktúrák kialakítása egyre drágább, ezért fontos tisztázni a várható eredményeket. A kutatási infrastruktúrák megértése fontos területe az innovációpolitikának is. Szabó István az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, ő felel többek között a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz történő hazai csatlakozásért, illetve ő képviseli a kormányt a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumában.

3. A harmadik nagy „fejezet” a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika az Európai Unióban témát dolgozza fel. Csuzdi Szonja felteszi a kérdést, hogy szükség van-e közösségi szintű kutatás-fejlesztési szakpolitikára? A válasz igen, ezért Szonja bemutatja a keretprogram születését, az Európai Kutatási Térség (EKT) koncepcióját, ennek az elemeit. Nagyon hasznos tudásra tehetünk szert a 2021-2027-es keretprogram megismerésével, amely nagyban befolyásolja a hazai innovációpolitika irányait is. Csuzdi Szonja az NKFIH Nemzetközi Főosztályát vezeti, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tudománydiplomácia, tudománypolitika nemzetközi területein, számtalan fórumon ő képviseli a magyar szakpolitikát a fenti témákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave