Birkner Zoltán (szerk.)

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák


A közösségi kutatási keretprogram születése

Az alacsony költségvetésű, a Tanács által egyenként és egyhangúan elfogadott szektorális kutatási programok szintjéről csak a 80-as évek elején történt elmozdulás. Etienne Davignon, ipari és energiaügyi biztos kezdeményezésére az Európai Bizottság 1981 októberében közleményt adott ki, amelyben egy valódi, közösségi szintű kutatási stratégia elfogadását sürgette, amely az egyes ágazati szakpolitikákat is támogatja, és amely a korábbi elaprózott kutatási programokat összefogva egy átfogó keretprogram formáját ölti. Az új megközelítés szükségességét a nagy versenytársaktól, az USA-tól és Japántól való lemaradás kockázatával, az Európa előtt álló kihívások nagyságával és a korlátozott források hatékonyabb felhasználásának igényével indokolták. A közösségi kutatási programokra fordított növekvő költségvetés még mindig csak töredékét, 1,5%-át tette ki a tagállamok saját nemzeti programjaira és csak 16%-át a nemzetközi együttműködésekre szánt költségvetésének, valamint a Közösség költségvetésének is mindössze 1,8%-át érte el. A fő célok közt a nemzeti szakpolitikák, programok összehangolását, a párhuzamosságok és a szétaprózottság elkerülését, a közösen meghatározott prioritások mentén való együttműködést és a közös akciók és kezdeményezések kiválasztására vonatkozó szempontrendszer kialakítását jelölték meg (EC, 1981). A keretprogramot nem csupán egy új programozási, hanem finanszírozási eszköznek is tekintették, és fontos szerepet szántak neki a gazdasági válság kezelésében és a tagállamok versenyképességének erősítésében (Reillon, 2017).

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 878 2

Az alábbi tankönyv abban segíti Önöket, hogy az „Innovációpolitika” című tantárgy megismerése során az előadáson hallott információkat szintetizálni tudják, illetve rendszerbe foglalva is lássák a tananyagot. A könyv három nagy témával foglalkozik.

1. Mészáros Ádám segít tisztázni az innováció fogalmát, az innovációpolitika lényegét, értelmét, típusait, illetve az eszközeit. Remek példákkal igazolja az innovációpolitika fontosságát. És valóban, miért van szükség innovációpolitikára? Az innovációpolitika napjaink gyorsan változó világában különös jelentőségű. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a különböző eredetű és megjelenési formájú válságokra és a globális társadalmi, gazdasági, technológiai kihívásokra a KFI, illetve az innovációpolitika adhatja meg a választ. Mészáros Ádám szakmai felkészültségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (továbbiakban: NKFIH) erősítette meg, ő felelt a nagy horderejű KFI-stratégiák előkészítéséért, megírásáért, szerteágazó tapasztalattal rendelkezik elemző, értékelő kutatásokban, jelenleg az IFUA Horváth and Partners vezető tanácsadója.

2. A második nagy téma a kutatási infrastruktúrákat tárgyalja. Szabó István a kutatási infrastruktúra definíciójával foglalkozik, azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen lehetséges társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg másra is használni a kutatáson kívül a meglévő képességeket. A kutatási infrastruktúrák jellemzőinek meghatározásánál látni fogjuk, hogy számos elemük még nem tisztázott teljesen, így például a hatásuk mérése még gyerekcipőben jár. A téma aktuális és kiemelten fontos, hiszen a tudományhoz kapcsolódó modern infrastruktúrák kialakítása egyre drágább, ezért fontos tisztázni a várható eredményeket. A kutatási infrastruktúrák megértése fontos területe az innovációpolitikának is. Szabó István az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, ő felel többek között a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz történő hazai csatlakozásért, illetve ő képviseli a kormányt a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumában.

3. A harmadik nagy „fejezet” a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika az Európai Unióban témát dolgozza fel. Csuzdi Szonja felteszi a kérdést, hogy szükség van-e közösségi szintű kutatás-fejlesztési szakpolitikára? A válasz igen, ezért Szonja bemutatja a keretprogram születését, az Európai Kutatási Térség (EKT) koncepcióját, ennek az elemeit. Nagyon hasznos tudásra tehetünk szert a 2021-2027-es keretprogram megismerésével, amely nagyban befolyásolja a hazai innovációpolitika irányait is. Csuzdi Szonja az NKFIH Nemzetközi Főosztályát vezeti, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tudománydiplomácia, tudománypolitika nemzetközi területein, számtalan fórumon ő képviseli a magyar szakpolitikát a fenti témákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave