Gébert Judit

Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?


A gazdasági növekedéssel kapcsolatos vita előzménye

Már John Stuart Mill és Adam Smith is úgy gondolta, hogy a gazdasági növekedés nem folytatódhat vég nélkül. Mill morális alapon érvelt ellene, míg Smith fizikailag tartotta lehetetlennek a vég nélküli gazdasági növekedést (Cowen, 2019; Mill, 1874; Smith, 1992). Részletesen a gazdasági növekedés környezeti következményeivel a 60-as években kezdtek el intenzíven foglalkozni. Kiemelt figyelmet a 70-es évektől kapott, elsősorban Donella és Dennis Meadows A növekedés határai című könyvének megjelenése után (Drews & Bergh, 2017; Meadows et al., 2005). A témához több elismert szerző is hozzájárult ebben az időszakban. Például William Nordhaus, James Tobin, Herman Daly, Richard Easterlin, Fred Hirsch, Scitovsky Tibor vagy Amartya Sen (Daly, 1973; Easterlin, 1974; Hirsh, 1976; Nordhaus & Tobin, 1972; Scitovsky, 1990; Sen, 1976). Egy ideig csökkent ugyan az érdeklődés, majd a 21. század első felében újra központi szerepet kapott a gazdasági növekedés környezeti kritikája, amit a növekedéskritikus gondolatok második hullámának szoktak nevezni (Daly, 2013; Paech, 2017; van den Bergh, 2011). Olyan alternatívákat kínáló elméletek jelentek meg ebben a korszakban, mint a nemnövekedés (Latouche, 2009) vagy az ökoszocializmus (Pepper, 2002). Sőt, a kétezres évek elején már főáramú szerzők is megfogalmaztak a gazdasági növekedéssel szemben kritikákat, és a GDP fetisizálásáról beszéltek (Stiglitz, 2009).

Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 917 8

Melyek azok a társadalmi hajtóerők, melyek a környezet leromlását okozzák? Milyen társadalmi, gazdasági berendezkedés szükséges ahhoz, hogy a környezetünk megóvása mellett jobb is legyen a világ? Ezek a könyv fő kérdései.

A szerző a konvencionális (főáramú) és az ökológiai közgazdaságtant hasonlítja össze – azt elemzi, hogy e két megközelítés milyen válaszokat kínál a fenti nagy kérdésekre. Amellett érvel, hogy e kérdéseket a konvencionális közgazdaságtan nem képes kezelni – ezek megválaszolásához az ökológiai közgazdaságtan tud megfelelő kereteket nyújtani.

A fogyasztás, a technológiai változás, a gazdasági növekedés és a kapitalizmus témái mentén részletesen bemutatja, hogyan visznek tévútra a konvencionális közgazdaságtan gazdaságpolitikai javaslatai, és milyen igazságosabb és fenntarthatóbb beavatkozási lehetőségeket javasol az ökológiai közgazdaságtan.

„Szinte mindenki érezheti a mindennapokban, hogy ami a világban történik, már nem szolgálja az emberiséget. Ennek ellenére a legtöbbször azt halljuk, hogy nincs alternatíva. Pedig van – vannak. Méghozzá jól megalapozott, átgondolt és kivitelezhető alternatíváink vannak, melyek mentén cselekedhetnénk – a könyvből pontosan kiderül, melyek ezek. A színes példákon keresztül azok is átláthatják jelen gondolkodásunk kritikáit és az ökológiai közgazdaságtan előremutató irányzatát, akik nem szakmai szempontból, hanem emberségből érdeklődnek egy jobb jövő iránt.” Dr. Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Európai Ökológiai Közgazdaságtani Társaság alelnöke

„Gébert Judit monográfiája hiánypótló a hazai ökológiai közgazdaságtani szakma számára. Látván az ökológiai közgazdaságtani szakirodalom mennyiségét, az ember azt hihetné, hogy a témában már nemigen lehet újszerű megközelítéssel szakkönyvet írni. Gébert Juditnak ez mégis sikerült. Olyan könyvet tett le az asztalra, amely kutatók számára is remek összefoglalást nyújt, valamint az egyetemi mesterképzésben is kiválóan hasznosítható.” Prof. Dr. Málovics György, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar

Hivatkozás: https://mersz.hu/gebert-hogyan-lehetseges-okologiai-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave