2.2.1. Többnyelvűség – soknyelvűség
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p1)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p1)
A kulturális és nyelvi sokszínűség támogatása már a kezdetektől kiemelt szerepet kapott az Európai Unióban – ezt a törekvést fejezi ki az EU „egység a sokféleségben” szlogenje. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács terminológiája eltér egymástól, a két intézmény másképp értelmezi a többnyelvűség fogalmát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p2)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p2)
Az Európa Tanács terminológiájában két terminust találunk: a többnyelvűség (plurilingualism) az egyén több nyelvet magában foglaló kommunikatív kompetenciájára utal, míg a soknyelvűség (multilingualism) azt a jelenséget írja le, amikor egy adott régióban vagy közösségben több nyelvet/nyelvváltozatot beszélnek. Bizonyos számú nyelv ismerete (egyéni szint) és több nyelv együttes jelenléte (társadalmi szint) tehát e gondolkodásban szétválik, és két különböző megnevezés jelöli a két különböző fogalmat.1 Ezzel szemben az Európai Unió csak a többnyelvűség (multilingualism) terminust használja: többnyelvűségnek nevezi mind azt a kompetenciát, amikor az egyén több nyelvet beszél, mind azt a jelenséget, amikor több nyelv él együtt egy adott területen vagy közösségben – bár ez utóbbi fogalom leírására a nyelvi sokféleség vagy nyelvi sokszínűség is megjelenik.2 Az EU tehát tágabban értelmezi a többnyelvűség fogalmát – az egyéni és a társadalmi szintre is a többnyelvűséget használja.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p3 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p3)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p3)
Joggal vetődik fel a kérdés, miért nem használ a két intézmény egységes terminológiát. Ennek oka a két intézményben használt nyelvek dominanciájában rejlik. A két fogalom elkülönítése ugyanis a franciából (plurilinguisme – multilinguisme) került egyszerű tükörfordítás révén az angolba – ami jól mutatja, hogy az Európa Tanácsban máig domináns szerepet tölt be a francia nyelv. Ezzel szemben az Európai Unióban a fogalmi gondolkodás alapja az angol nyelv, ezért uniós kontextusban – bár több vitát is generált a két intézmény kétféle megközelítése3 – csak az angol multilingualism honosodott meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_table_2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_table_2)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_table_2)
2. táblázat. Többnyelvűség az Európa Tanács és az Európai Unió terminológiájában
Intézmény |
Terminus (EN) |
Terminus (HU) |
Európa Tanács |
plurilingualism |
többnyelvűség |
multilingualism |
soknyelvűség | |
Európai Unió |
multilingualism |
többnyelvűség |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p6 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p6)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__13/#m1089e_7_p6)
Látható, hogy a két intézmény eltérő terminológiája fordítási szempontból is komoly problémát eredményez. Az angol multilingualism magyar megfelelője ugyanis lehet többnyelvűség, ha az Európai Unió terminológiáját, és soknyelvűség, ha az Európa Tanácsét követjük. Ugyanannak az angol megnevezésnek tehát más-más a magyar megfelelője, kontextustól függően. Felmerülhet a kérdés, hogy az uniós fordításban miért többnyelvűség lett az angol multilingualism magyar megfelelője (és miért nem a soknyelvűség, ahogyan az Európa Tanács terminológiájában is). Ez a kérdés nyelvi szempontból is jogos, hiszen a multi megfelelője inkább a sok, míg a pluri megfelelője a több. Ennek oka feltehetően az, hogy a magyar nyelvben inkább a többnyelvűség megnevezés terjedt el, így vált ez az uniós multilingualism magyar megfelelőjévé. Igazodva az Európai Unió terminológiájához, a továbbiakban következetesen a többnyelvűség terminust használom, és számba veszem mindazon megnevezéseket, amelyek e kulcsfogalomhoz kapcsolódnak.
1 DGIV/EDU/LANG (2002) 7. Languages, Diversity, Citizenship: Policies for Plurilingualism in Europe. 2002. https://rm.coe.int/090000168097c59b (Letöltve: 2023. április 2.)
2 About Multilingualism Policy. https://education.ec.europa.eu/focus-topics/improving-quality/about/about-multilingualism-policy (Letöltve: 2023. április 2.)
3 Mindezt személyes tapasztalataim is alátámasztják, amelyeket az Európai Bizottság ún. nyelvi csoportjának magyar delegáltjaként szereztem, 2003 és 2006 között.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
