Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
3. A fordítástudomány alapfogalmai – európai uniós kontextusban
›
3.3. Szöveg
›
3.3.1. Forrásnyelvi szöveg – célnyelvi szöveg

3.3.1. Forrásnyelvi szöveg – célnyelvi szöveg

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai uniós kontextusban az eredeti és a célnyelvi szöveg fogalma is megkérdőjeleződik. A fordítás egy többlépcsős, többnyelvű, többszereplős szövegezési folyamat része, így a szövegeket dinamikus változás jellemzi (Biel 2017b). Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az eredeti szövegek hamar fordított szövegekké válhatnak, majd ugyanezen szövegek ismét forrásnyelvi (eredeti) szövegként funkcionálhatnak. Bednárová-Gibová (2015: 165) ezt a jelenséget a forrásnyelvi szöveg újrahasznosításának (recycling) is nevezi. A forrásnyelvi szöveg fogalma tehát nem stabil és nem tekinthető véglegesnek (Hanzl–Beaven 2017). Ha a folyamat elején be is tölti egy szöveg a forrásnyelvi szöveg funkcióját, közel sem biztos, hogy ez a teljes folyamatban így marad. Koskinen szerint emiatt a végtermék (a célnyelvi szöveg) drámai módon különbözhet az eredeti szövegtől, mind formájában, mind tartalmában (Koskinen 2001: 293). Hanzl és Beaven (2017) részletesen bemutatja, hogy e folyamatból adódóan a fordítást sok ismétlődés és más szövegekkel való szoros kapcsolat (intertextuality) jellemzi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dollerup (2004: 197) szerint éppen e sajátosságokból adódóan a forrásszövegre állandóan változó szövegek halmazaként kell tekintünk – amelynek szerves részét képezik a fordított (célnyelvi) szövegek is. Gibová (2009) szerint, ha definiálni szeretnénk a forrásnyelvi szöveg fogalmát uniós kontextusban, akkor inkább a szövegek hálójáról kellene beszélnünk, amely tartalmazza az adott dokumentum valamennyi nyelvi verzióját. Hangsúlyozza azt is, hogy mindezen sajátosságok ellenére uniós kontextusban sem szabad elvetni a forrásnyelvi szöveg fogalmát. Ez létezik, csak sokkal kevésbé stabil formában, mint azt várnánk. Az eredeti szöveg – fordított szöveg páros helyett ezért szerinte is inkább az adott dokumentum különböző nyelvi verzióinak összefonódásáról, hálójáról kell beszélni. Ezzel a gondolattal ért egyet Koskinen (2001) is, aki szerint a forrásszövegként működő különböző nyelvi változatok egy hálót alkotnak, amely mögött akár öt–tíz különböző szövegalkotási, illetve fordítási szakasz áll. A forrásnyelvi szöveg fogalmának elvetését azonban ő sem javasolja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A forrásnyelvi szöveg fogalmát meghatározó további szempont a minőség. Az előző fejezetben rámutattam, hogy a nem anyanyelvi beszélők és az (anyanyelvüktől távolodó) anyanyelvi beszélők egyaránt hatással vannak a forrásnyelvi szövegre. Fontos jellemző emellett, hogy a szövegeket nem egyénileg, hanem csoportokban, bizottságokban szövegezik, a határidők szorosak, a szövegek letisztázására kevés idő marad (Koskinen 2000b: 59). A forrásnyelvi szöveg minőségét e tényezők negatívan befolyásolják (Stefaniak 2013). Ugyanakkor előny, hogy a fordított szöveg korrigálható. Ha a fordító észrevesz utólag egy hibát a szövegben, akkor a következő alkalommal – mivel a szöveg még csak félúton van a döntéshozatali folyamatban – azt korrigálhatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A forrásnyelvi és célnyelvi szöveg fogalma jogi szempontból is megkérdőjeleződik. Derlén (2015) szerint az eredeti szöveg és a fordított szöveg nem értelmezhető kategóriák uniós kontextusban, a határ e két fogalom között elmosódik. Az eredeti szöveg fogalmának értelmezését az teszi nehézzé, hogy de jure és de facto más az eredeti szöveg fogalma, hiszen az uniós jogi aktusok esetében az eredeti és a fordított szöveg között jogi szempontból sincs különbség – az egyes nyelvi változatok egyaránt hitelesek. Nem véletlen, hogy a fordítás szó nem is jelenik meg a nyelvhasználatot szabályozó 1/1958/EGK rendeletben.1 Sőt más, nem jogi dokumentumokban is preferáltabb a nyelvi változat megnevezés (Koskinen 2000b: 54).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindebből az is következik, hogy nem a célnyelvi konvenciók és a célnyelvi közönség határozza meg a fordítást, hanem sokkal inkább az a szándék, hogy a 24 nyelven elérhető szövegek ekvivalensek legyenek. Sosoni (2012) szerint ahogyan a forrásszöveg és célszöveg fogalma egyre inkább elmosódik, úgy válik egyre fontosabbá az ekvivalencia fogalma – de máshogy értelmezve. Ez utóbbi kérdéssel a 3.4. alfejezetben foglalkozom részletesen.
 
1 A Rendelettel összefüggő további jogi aktusokban megjelenhet a fordítás szó. Erre példa a Tanácsnak az előző alfejezetben már említett (2005. június 13-i) következtetése további nyelveknek a Tanácsban való hivatalos használatáról. E szerint a tagállam kérheti az Európai Parlament és a Tanács közös jogi aktusainak közzétételét, de „képesnek kell lennie arra, hogy [… ennek] hiteles fordítását elküldje az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak”. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy e fordítások nem bírnak jogi erővel. A fordítás szó explicit használatát tehát éppen ez a tény tehette lehetővé.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave