5.2.5. További nyelv- és műfajspecifikus jellemzők
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p1)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p1)
Biel (2020) szerint az eurolektusoknak 24 párhuzamos „leképeződése” van a 24 uniós hivatalos nyelvben. E nyelvek közül az angol és másodsorban a francia tekinthető elsődleges, a többi nyelvre ható nyelvnek – az angol a jogi aktusokban és az uniós műfajok többségében, a francia pedig az ítéletekben. Ebben az alfejezetben olyan kutatásokat ismertetek, amelyek az angol és a francia nyelven kívüli, további eurolektusokat vizsgálnak. Mivel a Eurolect Observatory projekt az irányelvek tekintetében a hivatalos nyelvek többségét lefedte, ezért olyan kutatásokat is ismertetek, amelyek nem e projekt keretében vagy más műfajban készültek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p2)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p2)
A legtöbb kutatási eredményt a szakirodalomban a lengyel nyelv vonatkozásában találhatjuk. Biel (2017b) kutatása a frazeológiát vizsgálta, három korpusz összehasonlításával. Az alapkorpusz a lengyel eurolektus volt, a két referenciakorpusz pedig az angol eurolektus és a lengyel hazai jogi korpusza. Biel kutatása így nem csupán az ugyanolyan nyelvű eredeti hazai jogi szövegekkel, hanem az angol forrásnyelvi szöveggel is összevetette a lengyelre fordított uniós jogi szövegeket. A két (angol és lengyel nyelvű) eurolektus korpusza az EU 2011 és 2015 között megjelent rendeleteit és irányelveit tartalmazta. A lengyel hazai korpusz pedig a 2011 és 2015 között meghozott legfontosabb lengyel jogszabályokat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p3)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p3)
A kutatás rámutatott, hogy a lengyelre fordított uniós szövegek több és többfajta állandósult szókapcsolattal rendelkeznek, mint a nem fordított lengyel szövegek, és ez különösen igaz azokra a lexikai csoportokra (lexical bundles), amelyek 5 vagy annál több szót tartalmaznak.1 A kutatás azt is feltárta, hogy a fordított szövegekben talált lexikai csoportok eltérnek a leggyakrabban előforduló lexikai csoportoktól. Ez pedig arra világít rá, hogy a fordítások saját mintákat követnek, és ennek során olyan lexikai csoportokat használnak, amelyekre a forrásnyelvi szöveg van hatással. Biel hangsúlyozza, hogy e kutatást tovább kell még finomítani, különösen arra tekintettel, hogy a nem fordított lengyel szövegek korpusza 30 százalékkal több szöveget tartalmaz, és témáiban (a szabályozás tárgyában) eltér. A lexikai csoportok fordított és nem fordított szövegekben való alacsony egyezősége tehát erre a tényezőre is visszavezethető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p4)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p4)
A fordított szövegek frazeológiai sajátosságait Biel egy későbbi kutatásban, több műfajban is igazolta. Biel és társai (Biel–Koźbiał–Wasilewska 2019) négy műfajban (jogszabályok, jelentések, ítéletek, weboldalak) vizsgálták a lexikai csoportokat az európai uniós szövegek lengyel fordításaiban. Kutatásuk fő kérdése az volt, hogy e négy műfajban mennyire tér el a lexikai csoportok gyakorisága, és mennyiben jellemző a formulaszerű nyelvhasználat. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a lexikai csoportok gyakorisága – az ítéletek kivételével – valamennyi uniós műfajra jellemző. Egy további kutatási eredmény pedig annak feltárása volt, hogy igen csekély az átfedés a fordított és nem fordított szövegekben megjelenő lexikai csoportok között. Ez a szerzők szerint ismét igazolja azt a feltevést, hogy a fordítás kialakítja a saját maga mintáit, amelyek azután hasonlóan jelennek meg valamennyi uniós műfajban, kevés átfedést mutatva a hazai műfajokban megjelenő hivatalos nyelvezettel. Jól látható, hogy ezekben az esetekben a fordítás frazeológiája nem követte a célnyelv hagyományait, azaz nem honosított, miközben a jogi fordításoknál ez elvárás lenne. A fordításra tehát egyértelműen a forrásnyelvi minta volt hatással.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p5)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p5)
Az interferencia a mikrostrukturális szinten is érezhető. Biel (2014a) rámutat, hogy az angol shall, must és should az EU-lengyelben a segédigék tükörfordításaként jelenik meg, miközben a lengyel musi (must) ige kifejezetten ritka a lengyel jogszabályokban. E kötelező cselekedetet jelző szerkezetet a lengyel ugyanis inkább az obowiazany to (is obliged to) szerkezettel oldja meg. Igen erőteljes interferencia mutatható ki abban is, hogy a such, all, any, which szavak lengyel megfelelői sokkal gyakrabban fordulnak elő az EU-lengyel jogszabályokban, mint hazai megfelelőikben. Az angol nyelvnek a szintaktikára gyakorolt hatását mutatják olyan példák, mint az angol ensure that és a without prejudice to. Biel (2014a) kutatásai kimutatták, hogy ezek a lengyel eurolektusban tükörfordításként szerepelnek – sőt az uniós fordítók kérésére az ún. Lengyel Nyelvi Tanács külön engedélyezte a without prejudice angol tükörfordításának használatát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p6)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p6)
Koźbiał (2020) doktori disszertációjában az Európai Bíróság lengyelre fordított ítéleteit a lengyel legfelsőbb bíróság ítéleteivel vetette össze. A kutatás a Eurolect Observatory Project keretében készült. A kutatás azt vizsgálta, mennyire különbözőek az uniós fordított szövegek (a szupranacionális kontextus) a hazai, hasonló műfajban készült szövegektől (a tagállami kontextustól). A kutatás makro- és mikroszintű műfaj- és regiszterelemzést is végzett. Míg az előző az uniós és a lengyel ítéletek felépítését, keletkezésük körülményeit, a fordítási folyamatot vizsgálta, addig az utóbbi egy-egy nyelvi sajátosság vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. A nyelvi sajátosságok vizsgálata három területet fedett le: lexikai-nyelvtani sajátosságok, formulaszerű nyelvhasználat (lexikai csoportok), terminológia. A kutatás igazolta, hogy a lengyel eurolektus az igazságszolgáltatás terén is egy önálló variánssal rendelkezik. Az adatok ugyanakkor azt nem igazolták egyértelműen, hogy a fordítások közvetlen hatással lennének a nem fordított szövegekre is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p7)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p7)
Bednárová-Gibová (2016) a szlovák jogi nyelvet ért hatásokat vizsgálta. A nominalizációt – mint a jogi szaknyelvek egyik alapvető sajátosságát – vizsgálta az angol és a szlovák uniós jogi szövegekben – Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EC határozata az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról című dokumentum vizsgálata révén. Az angol korpusz 14 410, míg a szlovák korpusz 12 895 szót tartalmazott. Bár a fordítás során látható volt némi változatosság, a kutatás rávilágított, hogy a szlovák nyelvű uniós jogi szövegekben is kimutathatóak ugyanazok a szerkezetek, mint amelyek az angol eredeti szövegben jellemzőek. Bednárová-Gibová szerint ez az eredmény is azt bizonyítja, hogy a szlovák nyelvű uniós szövegek az angol forrásnyelvi szövegeket mintázzák, beleértve a főnévi szerkezetek használatát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p8)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p8)
A litvánra fordított uniós szövegeken végzett hasonló kutatásokat Berūkštienė (2017). A kutatás az Európai Bíróság angol nyelvű és litvánra fordított ítéleteiben megjelenő lexikai csoportok gyakoriságát és szerkezetét vizsgálta ugyancsak korpusznyelvészeti eszközökkel. A kutatás arra világított rá, hogy a litvánra fordított szövegekben a különböző lexikai csoportoknak megtalálható a megfelelője, de a legtöbb esetben e megfelelők rövidebbek, azaz eltérés mutatható ki a hazai litván és az uniós nyelv között. Šeškauskienė és Noreika (2017) kutatása egy másik szövegműfajra, az uniós rendeletekre helyezte a vizsgálat fókuszát, és hasonló eredményre jutott. A korábbi kutatásokhoz képest kis, 58569 szövegszavas korpuszon – öt EU-rendeletben – vizsgált 43 négyszavas lexikai csoportot, majd vetette őket össze a litvánra fordított szövegekben megjelenő lexikai csoportokkal. A kutatási eredmények szerint az angol lexikai csoportok litván fordításai általában rövidebbek és igen változatosak. A kutatók szerint ez utóbbi eredmény arra vezethető vissza, hogy a jogi fordításnak nincsenek hosszú évekre visszavezethető hagyományai Litvániában, és a fordítók emiatt különböző megoldásokat alkalmaznak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p9 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p9)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p9)
Cesniene (2018) is a litván nyelvet ért hatásokat vizsgálta. Megállapítja, hogy e hatás leginkább lexikai szinten, a kölcsönszavak számának növekedésében érhető tetten. A kölcsönzés mint gyakori fordítói stratégia jelenlétét arra vezeti vissza, hogy a fordító kezét kötik az uniós iránymutatások, és az uniós fordítók inkább az eredeti szöveghez igazodnak. A kölcsönzés neologizmusokat, hamis barátokat és helytelen szinonimákat is eredményez. A szerző külön hangsúlyt helyez a francia acquis fordítási problémáinak bemutatására. A litván nyelvben ugyanis az acquis hímnemű és nőnemű is lehet – így ez a kölcsönzés nyelvtani problémákat is okoz. Emellett a szerző is megjegyzi, hogy évtizedekig a kölcsönzést a litván nyelv eredetiségét fenyegető, rossz gyakorlatnak tartották, így emiatt is sokkal tudatosabb hozzáállásra lenne szükség.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p10 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p10)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p10)
Az angol–olasz nyelvpárban Seracini (2020) kutatását kell még megemlíteni. Seracini egy többnyelvű összehasonlítható korpuszt (EURO-CoL) épített, amelyben az angol shall, should, must, may, can, will segédigék és a be to idióma olaszra fordítását vizsgálta. A korpusz a következő alkorpuszokból állt: egy kétnyelvű párhuzamos uniós jogi korpusz angol (ENGLEX) és olasz (ITALEX) nyelven, egy egynyelvű angol jogi korpusz (UK-LAW), egy egynyelvű (nem fordított szövegeket tartalmazó) olasz jogi (LEGITALIA) korpusz. Seracini különböző tendenciákat állapított meg az egyes korpuszok vonatkozásában. Az egyik tendencia az uniós és a tagállami olasz korpusz különbsége volt az angol may és should segédige fordításában, amely arra utal, hogy a fordítók az angol uniós nyelvet követték a fordítás során.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p11 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p11)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__68/#m1089e_f5_2_5_p11)
Ugyanakkor a kutatás ezzel ellentétes tendenciára is rávilágított. A shall segédige olaszra fordítása már az olasz jogi nyelv konvencióihoz igazodott, azaz e segédige megfelelőjeként a jelen idő szerepel a vizsgált olasz uniós jogi szövegekben. További tendencia volt, hogy a segédigék fordítása során a fordítás minél inkább a természetességre törekedett. Ennek hátterében Seracini szerint azok az uniós iránymutatások is állhatnak, amelyeknek a célja a szövegek minőségének javítása. Emiatt a kutatás arra is rávilágított, hogy a fordított szövegek érthetőbbek, mint az eredeti.
1 Mivel az uniós kontextus vizsgálatakor Jablonkai (2010a) a lexikai csoport kifejezést használta, ezért e monográfiában is ezt a megnevezést használom az angol lexical bundles kifejezésre.