6.2.2. Fogalmi szint: vertikális terminológiai munka
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p1)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p1)
Értelmezésemben a vertikális terminológiai munka azt a folyamatot jelenti, amikor az uniós fogalmi rendszert össze kell vetni a tagállami fogalmi rendszerrel. Ennek során kiderülhet, hogy a javasolt megnevezés jelöl már egy tagállam-specifikus vagy más, univerzális fogalmat. Ekkor kétféle döntés születhet. Egyrészt dönthetnek arról, hogy a megnevezés ugyanaz marad. Ez esetben egyazon megnevezés egy uniós és egy tagállami (vagy más, univerzális) fogalmat is jelölni fog. Másrészt születhet arról is döntés, hogy az adott uniós fogalmat egy más, akár teljesen új megnevezéssel írják le. Ennek eredményeként jöhetnek létre a nyelvben gyakran idegenül hangzó megnevezések, amelyeknek azonban éppen az lehet a célja, hogy világosan elkülönítsék az uniós fogalmakat jelölő terminusokat (lásd erről részletesen 3.5. alfejezet).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p2)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p2)
E kétféle döntés egyben két különböző, részletesen a 3.1. alfejezetben tárgyalt fordítási stratégiát is jelent. Ha ugyanazon megnevezés mind az uniós, mind a tagállami fogalmat jelöli, akkor honosításról beszélünk, ha pedig a cél az uniós fogalom tagállami fogalomtól való elkülönítése, akkor idegenítési stratégiáról van szó. A 12. táblázat a két stratégia közötti lényegi különbségeket mutatja be. Látható, hogy a honosításhoz olyan kulcsfogalmak kapcsolódnak, mint az azonos/hasonló célnyelvi fogalom, a funkcionális ekvivalens, a hasonlóság. Ennek ellenpárjaként az idegenítéshez a forrásnyelvi fogalom, a fordítási ekvivalens és a különbség fogalmai tartoznak. A 3.1. alfejezetben rámutattam, hogy a szakirodalom eltérő megnevezéseket használhat a jelenségek leírására (pl. fordítási ekvivalens és terminusjelölt), így ezek részletes elemzésétől e fejezetben eltekintek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_table_12 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_table_12)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_table_12)
12. táblázat . A honosítás és az idegenítés stratégiája a terminusok fordítása során uniós kontextusban
Honosítás |
Idegenítés |
Megfeleltetés: egy olyan tagállami terminust feleltetünk meg, amely már jelöl az uniós fogalommal azonos / hasonló célnyelvi (tagállami) fogalmat. (A célnyelvi terminushoz már kötődik egy tagállami fogalom.) | Fordítás: Olyan célnyelvi terminust választunk/alkotunk, amely csak a forrásnyelvi (uniós) fogalmat jelöli. (A célnyelvi terminushoz tehát nem kötődik tagállami fogalom.) |
E stratégiával az uniós és a tagállami fogalmi rendszer közötti hasonlóságot hangsúlyozzuk. | E stratégiával az uniós és a tagállami fogalmi rendszer közötti különbséget hangsúlyozzuk. |
E stratégia „végtermékét” a szakirodalom funkcionális ekvivalensnek nevezi. |
E stratégia „végterméke” tekinthető fordítási ekvivalensnek (Fata 2008; Fischer 2010d), más megközelítésben pedig terminusjelöltnek (Tamás 2019). |
A honosítás eszköze maga a megfeleltetés. | Az idegenítés eszköze lehet: -kölcsönzés/tükörfordítás -körülírás - új megnevezés alkotása vagy - már meglévő megnevezések használata |
Példa (EU): administrator – tanácsos (megfeleltetés) |
Példa (EU): value added tax – hozzáadottérték-adó (tükörfordítás) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p5)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p5)
A táblázatból jól látható, hogy az idegenítés több eszközzel is elérhető, amelynek a táblázatban egy leegyszerűsített összegzését adtam. Az ISO 704: 2009 szabvány alapján beszélhetünk (1) új megnevezések alkotásáról, (2) már meglévő megnevezések használatáról (terminologizáció, nyelven belüli szemantikai transzfer, nyelven belüli kölcsönzés más szakterületről) és a (3) nyelvek közötti kölcsönzésről (direkt kölcsönzés, tükörfordítás). Emellett Fóris (2020: 84–87) ad részletes leírást a terminusalkotás különböző módjairól.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p6)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__79/#m1089e_f6_2_2_p6)
A továbbiakban külön hangsúlyt fogok fektetni a tükörfordítás módjaira, mert – mint a későbbiekben látni fogjuk – uniós kontextusban ennek különösen nagy jelentősége van. Fontos hangsúlyozni, hogy a szakirodalomban a terminusalkotás fentebb említett különböző módjai a fordítás kontextusában gyakran önálló stratégiaként jelennek meg. E fejezet azonban éppen arra kíván rávilágítani, hogy a terminusok fordítása során két alapstratégiáról (honosítás és idegenítés) beszélhetünk, és a fenti eszközök mindegyike lényegében az idegenítés stratégiájának része.