Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
2. Az európai uniós kontextus alapfogalmai
›
2.1. Az európai uniós joghoz kötődő alapfogalmak
›
2.1.2. Uniós jog – kontinentális jog – angolszász jog

2.1.2. Uniós jog – kontinentális jog – angolszász jog

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Somssich (2011: 29) szerint az uniós jog fogalomvilága két szempontból különbözik a nemzetközi szerződésekétől. Egyrészt nem egy vagy legfeljebb néhány nemzetközi szerződés fogalomrendszeréről van szó, hanem egy egész, önmagában is sajátos érvényesülésű jogrendszerről. Másrészt az uniós jog fogalmai – az EU nemzetek feletti jellegéből adódóan – sokkal közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a nemzeti jog fogalomrendszerével, mint a hagyományos nemzetközi szerződések. Az uniós jog tehát nem egy zárt, független rendszert alkot, hanem egy önálló jogrendszer része, amely önmagában, de a tagállami jogrendszerekben is megjelenik. Ebből adódóan az uniós jog fogalmai is jobban keverednek a nemzeti jog fogalmaival, mint a hagyományos – és zártabb rendszert alkotó – nemzetközi szerződések esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós jog fő ismérve és fogalmi önállóságának alapja az uniós jog autonómiája. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi jog egy új, a tagállami jogtól elkülönülő, sőt a felett álló jogrendje jött létre, amelyet az Európai Bíróság több ítéletében is megerősített.1 Sosoni (2018) kifejti, hogy az autonóm EU-jog és a szupranacionális jogrendszer ugyanazt a fogalmat takarja – egy olyan jogrendszerről van szó, amely különbözik mind a tagállami, mind a nemzetközi jogtól, és ezért meghaladja a tagállami és nemzetközi jog közötti szokásos felosztást. Az uniós jog autonómiája azt jelenti, hogy autonóm fogalmak alkothatók, amelyek csak az EU-joghoz kötődnek. Az EU-jog ugyanakkor nem tekinthető egy független, önmagában létező rendszernek. Létét a tagállami jogrendszereknek köszönheti, amelyekben e jogot alkalmazzák (Kjær 2007: 79). Nyelvi szinten pedig a kérdés az, hogyan lehet az uniós jog eme önállóságát, autnonóm jellegét a nyelvben is megjelenteni – azaz a jogi mellett az uniós jog nyelvi autonómiáját is megteremteni – mégpedig úgy, hogy valamennyi nyelvi változat ugyanazt a tartalmat tükrözze (Somssich 2011: 30).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindez fogalmi és nyelvi szinten is nehézségeket vet fel. Fogalmi szinten az uniós fogalmak leválasztása okoz nehézséget – pontosabban annak felismerése, hogy valóban a tagállami jogi fogalmaktól eltérő, uniós fogalomról van-e szó (erről részletesen a 6. fejezetben lesz szó). Ez különösen akkor okoz problémát, ha maga az uniós jogalkotó sem teszi egyértelművé a fogalmat. Az Európai Bíróság ítéletei számos példát mutatnak erre a nehézségre. Somssich (2011: 32) rámutat, hogy éppen az Ekro-ítéletben2 a Bíróság arra a megállapításra (és ellentmondásra) jutott, hogy az uniós jog autonómiája abban is tükröződhet, hogy a fogalom tagállamonként eltérhet, adott esetben képlékeny lehet. Mindez azt is jelenti, hogy az uniós jog egyes fogalmait tilos a tagállami jog szerint értelmezni (hacsak nem a tagállami jog vagy a Bíróság kifejezetten erre ad felhatalmazást). Az uniós jog autonómiája tehát olyan fogalmi autonómiát eredményez, amely ugyan relatív, de ezt az autonómiát minden esetben – a nemzeti jogalkotó és jogalkalmazó részéről is – vélelmezni kell.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós jog további jellemzője, hogy nem rendelkezik saját jogi kulturális hagyományokkal, hanem az angolszász (common law) és a kontinentális jog (civil law) hagyományaiból táplálkozik. Az uniós jog mindkét rendszerre épít, és a tagállami jogrendszerek egyfajta olvasztótégelyének tekinthető (Sosoni 2018: 181). Ezért hibrid jogrendszernek is nevezik (Koskinen 2000b; Biel 2014a). Az uniós jogban a két jogrendszer egymásra hatásának fogalmi és nyelvi szempontból is nagy jelentősége van. Bár az angol nyelv ma már az uniós belső nyelvhasználat (intézményi többnyelvűség) elsődleges nyelve, eredendően a francia töltötte be ezt a szerepet, hiszen az Egyesült Királyság csak később csatlakozott az akkori Európai Közösséghez. Az ezt megelőzően született angol nyelvű jogi aktusok tehát mind fordítások, amelyek alapja, forrásnyelve elsődlegesen a francia nyelv – és ennek révén a kontinentális jog – volt. E korai jogi aktusok nyelvezete tehát egyfajta kontinentális jogi angolra (Civil Law English) épült, és a későbbi jogi szövegezés is ehhez igazodott (Robertson 2011: 56).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adott nyelv adott jogrendszerhez való kötődésének nyelvi szempontból azért van jelentősége, mert a kontinentális és az angolszász jog szövegezési gyakorlata eltér egymástól (Robertson 2010). Míg az előbbi általánosabb, addig az utóbbi pontosabb és részletesebb. Gotti (2008: 30, idézi Robertson 2010: 148) megállapítása szerint az angolszász jogalkotás szövegeiben hosszú, többszörösen összetett mondatokat találunk. A mondatok hosszúsága a beszúrt sok apró részletnek köszönhető, ezért ezeknek pontosnak és világosnak kell lenniük – de mindez egy-egy mondatban valósul meg. Ezzel szemben a kontinentális jog szövegeiben a mondatok rövidebbek, és a tagolás kevésbé szigorú. Ez megkönnyíti ugyan a mondatok megértését, de bonyolultabbá teszi a különböző mondatok közötti kapcsolatok felismerését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balogh (2020: 32) rámutat, hogy az angolszász és a kontinentális jogrendszerek az intertextualitás – a jogi szövegek egyik fő jellemzője – tekintetében is különböznek. Míg az angolszász jogban egyes műfajokban (periratokban, bírósági határozatokban, felszólalásokban) jellemzőbb az esetjogra való hivatkozás, addig a kontinentális jogrendszerekben ez a jellemző leginkább a rendelkező típusú jogi szövegekben, vagyis az írott jogi szabályozásban meghatározó. Az európai uniós jog itt is a kétféle hagyományt vegyíti, így az Európai Bíróság döntéseiben és perirataiban, az uniós joggal foglalkozó tudományos írásokban szintén hangsúlyos szerepet játszik az esetjog, azaz az angolszász gyakorlat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az angolszász jog nemcsak a szövegezésre, a nyelvre van hatással, hanem új jogintézmények, fogalmak megjelenését is eredményezi. Somssich (2011: 36) példát is hoz az Egyesült Királyság és Írország 1973-as csatlakozásával megjelenő common law jogintézmények megjelenésére. Az olyan jogintézmények, mint a tisztességes magatartást meghatározó zsinórmérték (fair), illetve az ingatlanok időben megosztott használata (time-share) az angolszász jog révén kerültek az uniós jogba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül az angolszász jogrendszer az uniós jogalkotási folyamatra is hatással lehet. A zöld könyv (green paper) és a fehér könyv (white paper) elsődlegesen az angolszász gyakorlathoz kötődik. Mindkét dokumentum kibocsátására egy jogszabály kidolgozását megelőzően kerül sor. A zöld könyv egy vitaindító dokumentum, amely széles körű konzultációt kíván elindítani egy fontos kérdésben, és ezt követi a fehér könyv, amely már konkrét intézkedési, jogalkotási javaslatokat fogalmaz meg. Ez az uniós jogba is beépült, így az Európai Bizottság – a jogi aktusok kezdeményezőjeként – számos fehér és zöld könyvet bocsát ki. Ez az alapvetően angolszász eszköz ugyanakkor a tagállamok gyakorlatára is kihathat – gondoljunk a hazai szereplők által 2013-ban kiadott A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig – Fehér könyv 2012–20183 című dokumentumra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti példák jól mutatják, hogy a tagállamok jogi hagyományai az uniós jog közvetítésével egyre inkább összefonódnak, és az európai uniós fordítások, valamint a nyelvek folyamatos egymásra hatása révén a tagállamok jogrendszerei is egységesülnek. Az uniós jog egészét, a tagállamokat és azok hivatalos nyelveit tekintve pedig különösen érdekes, hogy az angol nyelv egy olyan Európai Unióban tölt be lingua franca szerepet, ahol alapvetően a kontinentális jogrendszerek dominálnak.
 
1 26/62. sz. Van Gend & Loos ügy (NV Algemene Transport- en Expeditie Onderneming van Gend & Loos kontra Nederlandse administratie der belastingen), 6/64. sz. Flaminio Costa kontra E.N.E.L. ügy, 283/81. sz. Srl. CILFIT és Lanificio di Gavardo Spa kontra Egészségügyi Minisztérium ügy. (Somssich 2011: 30)
2 327/82. sz. Ekro BV Vee- en Vieeshandel kontra Produktschap voor Vee en Vies ügy. (Somssich 2011: 31)
3 A dokumentum a következő oldalon érhető el: https://2010-2014.kormany.hu/download/d/51/c0000/idegennyelvoktat%C3%A1s%20feh%C3%A9r%20k%C3%B6nyv.pdf (Letöltve: 2023. április 2.)
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave