6.2.2.3. Átmenetek a honosítás és az idegenítés között
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p1)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p1)
Az előző alfejezetekben elemzett két stratégia nem tud minden esetben tisztán megvalósulni – különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük mind a fogalmak, mind a terminusok szintjének változásait. Biel és Doczekalska (2020) első ízben tettek kísérletet tettek arra, hogy rendszerezzék az idegenítés és a honosítás közötti átmeneteket. A kutatás abban is speciális, hogy egy nyelven (az angol nyelven) belül elemezték a honosítás és idegenítés jelenségét – a másodlagos terminusalkotás speciális esetére, az irányelvek átültetésének vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. Az 5. ábra e kutatás eredményét, az uniós kontextusnak azt a gyakori jelenségét illusztrálja, amikor a terminus és a fogalom nem feltétlenül „mozognak együtt”.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_fig_5 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_fig_5)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_fig_5)
5. ábra. A honosítás és az idegenítés stratégiája közötti átmenetek
Forrás: Biel és Doczekalska 2020 alapján
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p4 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p4)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p4)
A skála egyik végpontján az uniós terminus és fogalom importja áll (mint az idegenítés legszélsőségesebb esete), a skála másik végén pedig az uniós terminus és fogalom átültetésének teljesen hiánya (mint a honosítás szélsőséges esete). Látható, hogy olyan átmenetek is megvalósulhatnak, mint az uniós terminus átültetése, de az uniós fogalom módosításával, vagy egy tagállami terminus alkalmazása az uniós fogalom módosításával. Az ábra kiválóan érzékelteti az irányelvek átültetésének bonyolult folyamatát, és bemutatja azt a mintegy tizenkét lehetőséget, amelyet a tagállami jogalkotók a terminusok átültetése során követhetnek. Bár a tanulmány nem használja a funkcionális és fordítási ekvivalens megnevezéseket, az ábrából jól látható, hogy tisztán funkcionális ekvivalensnek csak az ábra utolsó előtti, harmadik eleme tekinthető: a tagállami fogalmat jelölő tagállami terminus átvétele.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p5 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p5)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p5)
Biel és Doczekalska (2020: 207) hangsúlyozza, hogy mindegyik megoldás jogi kockázatokat rejt. Az import eddig ismeretlen terminust (és szélsőséges esetben fogalmat is) vezet be a tagállami jogrendbe. Az uniós terminus módosítása és a lokalizáció eredményeként pedig két terminus fogja ugyanazt az uniós fogalmat jelölni: egy terminus a szupranacionális, uniós szinten, egy terminus pedig a tagállami szinten. Ez megbonthatja az uniós és a tagállami fogalmi rendszer közötti koherenciát. Ha rendeletek is születnek az érintett területen, akkor a rendeletnek követnie kell az uniós irányelv terminológiáját – amely viszont automatikusan beépül a tagállam jogrendjébe. Ebből adódóan tagállami szinten is két terminus fogja jelölni ugyanazt a fogalmat (egy az uniós rendelet szerint, egy pedig az átültetett irányelv szerint). E veszélyekből adódóan az import tűnhet a legbiztosabb megoldásnak. A jogalkotók ugyanakkor azért alkalmaznak honosító megoldásokat is, mert ezzel úgy biztosítható a szupranacionális fogalmak integrálása, hogy közben a tagállami jogrend integritása is megmarad.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p6 (2024. 12. 03.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p6)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__82/#m1089e_34_p6)
A rendszerezés azért is jól hasznosítható későbbi kutatásokhoz, mert a két fő fordítási stratégiából (honosítás és idegenítés) indul ki, és ez alá sorolja be a többi technikát. A korábbiakban többször kitértem arra, hogy a szakirodalomban nehézséget okoz az a tény, hogy a kutatók külön kategóriaként, stratégiaként tüntetnek fel olyan megoldásokat, amelyek valójában e két stratégia alá tartoznak. Ez a rendszer is segíthet abban, hogy a két fordítási stratégián belül helyezzük el a különféle fordítói megoldásokat.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
