Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
6. Az eurolektusok jellemzői: terminológia
›
6.3. A fordítási stratégiák hatása az európai uniós terminológiára

6.3. A fordítási stratégiák hatása az európai uniós terminológiára

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalomban több olyan kutatást is találhatunk, amelyek a honosítás és idegenítés stratégiájának alkalmazását vizsgálják az európai uniós – elsősorban jogi – terminológia alkotása során. Összességében elmondható, hogy a kutatási eredmények az idegenítés, azon belül is a kölcsönzés és a tükörfordítás gyakoriságát igazolják – nyelvektől és műfajtól függően azonban lehetnek eltérések. Az alábbiakban egy-egy nyelvpárban ismertetek néhány jelentősebb kutatást. A téma szakirodalmi áttekintése egyben azt a korábban már jelzett jelenséget is be kívánja mutatni, hogy a stratégiák megnevezése és rendszerezése nem egységes, ami megnehezíti a különböző kutatási eredmények értékelését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Šarčević (2015a) rámutat, hogy az uniós jogi terminusok másodlagos alkotása során a fordítóknak folyamatosan két, egymásnak feszülő elvárást kell teljesíteniük. Egyrészt kreatívnak kell lenniük (creativity), azaz ki kell használniuk minden, az adott uniós hivatalos nyelv által adott lehetőséget az uniós terminusok alkotására. Másrészt figyelniük kell arra, hogy az egyes hivatalos nyelvek egymáshoz is igazodjanak, hasonlítsanak, legalább külső megjelenésükben (conformity). Az adott nyelven belüli kreativitásnak tehát a nyelvek közötti harmonizációs igény szab határt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Baaij (2015) arra is rámutat, hogy a honosítási és az idegenítési stratégia alkalmazásának a fordítói készségek szempontjából is nagy jelentősége van. Míg az előbbi stratégia komparatív készségeket és mélyebb jogi tudást feltételez a fordító részéről, addig az idegenítési stratégia a tagállami jogrendszer „névleges ismerete” mellett is biztonsággal alkalmazható. Ezért ő az idegenítési stratégia alkalmazását részesíti előnyben, még akkor is, ha ez idegenszerű kifejezések, neologizmusok számának növekedéséhez vezet a célnyelvi szövegben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bajčić (2010) az európai uniós jogszabályok terminológiájának fordítási kihívásait angol–horvát nyelvpárban, a Posted Workers (kiküldött munkavállalók) irányelv példáján vizsgálta. Bajčić szerint a terminus fordítása során a minél semlegesebb megnevezések használata a cél, ezért a funkcionális ekvivalensek használatát félrevezetőnek tartja. Problémát jelent azonban a horvát neologizmusok alkotása vagy a terminus (posted workers) közvetlen átvétele is, hiszen ez értelmezési problémákhoz vezethet akkor, ha a jogászok nem ismerik a mögöttes fogalmat. Végül Bajčić a terminus körülírására is ad példát horvát nyelven – jelezve, hogy a horvát terminológia nem egységes, és e megfelelők párhuzamos használata a jellemző. Jól látható, hogy Bajčić – bár nem használja e két megnevezést – lényegében a honosításról és az idegenítés különböző eszközeiről (neologizmus, kölcsönzés, körülírás) beszél – anélkül, hogy ez utóbbiakat egy stratégia alá sorolná.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Caliendo (2004) és Biel (2017b) az olasz és a lengyel nyelvben, az irányelvek vizsgálatával mutatták ki az idegenítés, azon belül is a tükörfordítás gyakoriságát. Biel (2020) szerint az irányelvek átültetése során az uniós terminusok importja különösen akkor jellemző, ha a tagállam jogalkotói úgy döntenek, hogy egy az egyben átveszik az uniós irányelv szövegét a hazai jogszabályban, azaz egyfajta copy-out technikát követnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sosoni (2018) az uniós versenyjog terminusait – exploitative abuses, concerted practice, vertical agreements, leniency, undertaking – vizsgálta angol, görög, olasz és spanyol nyelven. A kutatás 4 korpuszt vetett össze, amelyek mindegyike 35 jogi aktust tartalmazott (19 rendeletet, 15 irányelvet és az EUMSz 101–109 cikkeit). A szövegezés nyelve az angol nyelv volt, ezért a kutatás az angol terminusok elsődleges alkotására irányult, míg a többi nyelv esetében a fordítási stratégiák álltak a kutatás középpontjában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A versenyjog kutatási szempontból azért különleges, mert az uniós jog speciális szeletét jelenti. Egyrészt több szakterületet is lefed (gazdasági, pénzügyi), másrészt ez a terület már az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződésben is megjelent. Emellett a versenyjogi szabályozásra nagy hatással volt az (amerikai) angol nyelv – annak ellenére, hogy abban az időben az Egyesült Királyság még nem volt tag, és a szerződést franciául szövegezték –, köszönhetően annak, hogy a mintát az Egyesült Államok versenyjoga jelentette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sosoni (2018) a korábban már hivatkozott ISO 704:2009 terminusalkotási módjai szerint különítette el a vizsgált terminusokat. Megállapította, hogy az angol nyelvű terminusok esetében a vizsgált terminusok felét szemantikai transzferrel alkották, azaz már meglévő terminusokat használtak, a mögöttes fogalom kibővítésével. Erre példa a concentration, vertical agreement, leniency. Új megnevezések alkotására pedig példa a de minimis aid, exploitative abuse, kölcsönzésre pedig az undertaking (Unternehmen), dominant position, aid terminusok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az angol terminusok fordítását tekintve Sosoni (2018) megállapította, hogy az uniós fordítók összességében az eredeti nyelvi változathoz, az angolhoz hasonló szerkezeteket próbálnak alkotni. Tehát az olyan megoldásokat, megnevezéseket preferálják, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a tagállamitól eltérő, uniós fogalmakról van szó. Ez látható a vizsgált tíz terminus görög, spanyol, olasz fordításában. Sosoni szerint ez bizonyíték arra – a korábbi kutatásokhoz hasonlóan –, hogy a fordítók biztosabbnak találják a tükörfordítást (az idegenítést) a funkcionális ekvivalensek (honosítás) helyett – ami azonban nincs tekintettel a célnyelvi hagyományokra, a célnyelvi olvasók igényeire.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a magyar nyelvre fordításoknál nem érvényesül minden esetben Sosoni meglátása. Erre a megállapításra úgy juthatunk, ha megvizsgáljuk, a Sosoni által elemzett terminusoknak mi a magyar megfelelője. E vizsgálat eredményét a 16. táblázatban foglaltam össze. Jól látható, hogy az összefonódás, az erőfölény, a csekély összegű támogatás a fenti fordítási példákhoz képest éppen ellenkező tendenciát mutat. A fordított terminusok mindegyike könnyen lehetett volna – tükörfordítás eredményeként – koncentráció, domináns pozíció, de minimis támogatás, mégsem e mellett döntöttek az uniós fordítók és terminológusok. Bár ez utóbbira volt kísérlet, de már nem javasolt a használata.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. táblázat. Az uniós versenyjog Sosoni (2018) által vizsgált angol terminusainak magyar megfelelői
Terminus (EN)
Terminus (HU)
Forrás
de minimis aid
csekély összegű támogatás (de minimis támogatás – deprecated)
IATE
exploitative abuse
kizsákmányoló visszaélés
Eur-lex
concentration
összefonódás
IATE
dominant position
erőfölény – preferred (erőfölényes helyzet)
IATE
vertical agreement
vertikális megállapodás
IATE
leniency
engedékenység
IATE
undertaking
vállalkozás
IATE
enforcement system
végrehajtási rendszer
Eur-lex
concerted practice
összehangolt magatartás
IATE
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes továbbá az összehangolt magatartás terminus vizsgálata a kutatás megállapításainak tükrében. Sosoni rámutat, hogy az angol terminus görög megfelelője visszafordítva „harmonizált gyakorlat”, ami azt sugallja, hogy itt egy pozitív tartalmú magatartásról van szó. Ez azonban félrevezető, hiszen a vállalkozásoknak a versenyt korlátozó – ugyan még formális megállapodás nélküli, de már koordinált – magatartásáról van szó. Elgondolkodtató, hogy a magyar terminusról nem mondható-e el ugyanez, hiszen az összehangolt szónak ugyancsak pozitív a kicsengése. A fenti példák igazolják, hogy a fogalmi szintű döntések mellett a nyelvi szintű döntések ugyanolyan nehézségeket okoznak. A szavak alkotásánál fokozott figyelemmel kell lenni a szavakhoz kapcsolódó konnotációkra, azaz arra, mit hív elő az adott szó a beszélőben (Graziadei 2015: 17).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stefaniak (2017) arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a tükörfordítást sok kritika éri a tagállamok részéről, ez az a bevett mód, amellyel elkerülhető a terminusok félreértelmezése és biztosítható az egyes nyelvi verziók közötti összhang. Ennek különösen az „A” típusú szövegeknél van jelentősége, azaz a jogi szövegeknél, ahol jogi következménye lehet az inkonzisztens fordításnak (lásd a 3.3.3. alfejezet 5. táblázatát). A tükörfordítás szükségességét Stefaniak (2017) a vehicular language példáján mutatja be. E terminust lengyelre többféleképpen le lehetett volna fordítani: język roboczy (working language), język wspólny (joint language) vagy język uniwersalny (universal language). Végül a język wehikularny, azaz a tükörfordítás mellett döntöttek a terminológusok a jogász-nyelvészek javaslatára. Ez biztosíthatta ugyanis azt, hogy egyazon megnevezés ne több fogalomra utaljon. Stefaniak további példaként említi a front running, capped notional value, LTROs terminusokat, amelyeket gyakran a szakemberek is csak angolul használnak. Mindemellett hangsúlyozza, hogy a tükörfordítás mellett jellemző lehet még a körülírás is. Ez utóbbi megnevezéssel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy Stefaniak a körülírásra a descriptive equivalent (és nem a szokásos paraphrasing) megnevezést használja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Robertson (2011) a fogyasztóvédelmi irányelvek átültetését vizsgálta Anglia és Wales, Írország és Málta esetében, különösen a terminusok átültetésére tekintettel. A kutatás három esetet különített el: az EU-terminusok importját (off-premises contract, bait advertising), azok módosítását (corporative advertising helyett comparative marketing communication) és nemzeti jogi terminusokkal történő lokalizációt (natural person helyett individual, immovable property helyett real property). Fontos megjegyezni, hogy az első két kategória lényegében az idegenítés, míg az utóbbi kategória a honosítás stratégiájának felel meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A példák jól mutatják, hogy nyelvenként nagy eltérés lehet a különböző nyelveken a hivatalos megfelelők között. Összességében elmondható, hogy – különösen a jogi fordításoknál – a honosítás helyett az idegenítés a bevett stratégia. Az idegenítés különböző eszközeinek alkalmazása azonban nyelvenként már nagy eltérést mutathat. Ebben nagy szerepe van annak, hogy angol nyelvről milyen nyelvre történik a fordítás, pontosabban milyen távol van e nyelv az angol nyelvtől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emellett az angol mint domináns nyelv hatása a célnyelvtől függetlenül is jelentős. Berencsi (2019) rámutat, hogy a magyar vizsgálat és nyomozás terminusok önállóan is megállják helyüket. Az angol azonban az investigation terminust látja el jelzőkkel a fogalmak megkülönböztetése érdekében (administrative investigation, criminal investigation). Ennek hatására pedig a magyar fordításokba is bekerültek jelzők: igazgatási vizsgálat, bűnügyi nyomozás. Nyilvánvaló, hogy ezek a jelzők feleslegesek a magyarban, de a fordítás hatására bekerültek a magyar terminológiába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biel (2015) szerint a tükörfordítások gyakorisága abból a naiv elképzelésből adódik, hogy ez biztosíthatja a tagállamokban az uniós jog egységes értelmezését és alkalmazását. Biel hozzáteszi, hogy a terminológia szintjén indokolt lehet az uniós nyelv és a tagállami nyelv közötti eltérés, hiszen az uniós fogalmakat el kell különíteni a tagállami fogalmaktól. A nyelv többi szintje, így például a frazeológia tekintetében azonban nem indokolt az uniós nyelvváltozat. Ezeket a tagállami nyelvekhez kellene igazítani annak érdekében, hogy a célnyelvi olvasó – a saját tagállami nyelvi konvencióinak megfelelően – könnyebben megértse a szöveget. Ezért szükségesnek tartaná felhívni az uniós fordítók figyelmét e jelenségekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapíthatjuk, hogy a különböző nyelvi szinteken, a szövegszinttől a terminusokig más-más stratégiák lehetnek indokoltak. Ez azonban nem jelenik meg explicit módon az uniós útmutatókban, ami a nyelv valamennyi szintjén egy stratégia – többségében az idegenítés – alkalmazását erősíti az uniós szövegezésben és fordításban.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave