Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
2. Az európai uniós kontextus alapfogalmai
›
2.1. Az európai uniós joghoz kötődő alapfogalmak
›
2.1.3. Elsődleges jog – másodlagos jog – esetjog

2.1.3. Elsődleges jog – másodlagos jog – esetjog

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós jogra gyakran a francia acquis (korábban acquis communautaire) megnevezéssel is utalnak, amely a francia acquérir (megszerez) ige harmadik alakja révén az Unió által „megszerzett” és az alapító szerződésekben, valamint az elfogadott jogi aktusokban lefektetett jogok, kötelezettségek, elvek, célok összességét hivatott kifejezni. A kifejezés magyar megfelelője – egy szép fordítói megoldással – uniós vívmányok (a Lisszaboni Szerződés előtt közösségi vívmányok) lett, de az acquis a magyar szakirodalomban is elterjedt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai uniós jognak – az acquis-nak – három forrása van: az elsődleges jog, a másodlagos jog és a kiegészítő jog. Az elsődleges jog az alapító szerződéseket (úgymint az EU-ról szóló Szerződést – EUSz, az EU működéséről szóló Szerződést – EUMSz és az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződést – Euroatom), ezek módosító szerződéseit, az ezekhez csatolt jegyzőkönyveket, a csatlakozási szerződéseket, az Alapjogi Chartát, illetve az Európai Unió Bírósága által kiadott általános jogi alapelveket tartalmazza. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek elfogadása kormányközi alapon történik, az ún. kormányközi konferenciák keretében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másodlagos jog az elsődleges jogra épülő, az uniós intézmények által hozott jogi aktusokat tartalmazza, amelyek két kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába a rendeletek, irányelvek, határozatok, vélemények és ajánlások tartoznak, amelyeket az EUMSz 288. cikke is tartalmazza. Másrészt az ún. atipikus jogi aktusok, amelyek közé a közlemények és az állásfoglalások, valamint a fehér és a zöld könyvek tartoznak. Végül a kiegészítő jog az Európai Unió Bíróságának ítéleteit foglalja magában, amelyek az uniós jog egységes értelmezését biztosítják, különösen olyan területeken, amelyeket az elsődleges és másodlagos jog nem szabályoz. Ez a Bíróság esetjoga (case law), amelyre a későbbiekben több utalást is teszek. További kiegészítő jogforrás a nemzetközi jog, így az EU és a tagállamok által megkötött nemzetközi megállapodások, valamint az általános alapelvek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi aktusokon belül fontos különbséget tennünk jogalkotási és nem jogalkotási aktus között is. A jogalkotási aktusokat a jogalkotási eljárások (rendes jogalkotási eljárás, illetve rendkívüli jogalkotási eljárás) keretében fogadja el a jogalkotó, azaz az Európai Parlament és az EU Tanácsa együtt vagy a Tanács külön. Ezzel szemben a nem jogalkotási aktusokat az Európai Bizottság – mint végrehajtó ág – fogadja el, vagy egy jogalkotási aktus kiegészítésére, részletezésére (felhatalmazáson alapuló jogi aktus), vagy az uniós rendelkezések egységes alkalmazására (végrehajtási jogi aktus). Fontos megemlíteni, hogy a Bizottság a nem jogalkotási aktusokat is rendelet, irányelv és határozat formájában fogadhatja el. Ugyanazon megnevezések mögött tehát más-más eljárások húzódhatnak meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi aktusok elkülönítése, a mögöttes eljárások ismerete ezért a kutatások szempontjából különösen releváns. Caliendo és társai (2005) rámutatnak, hogy a jogi aktusok eltérő funkciója a nyelvi eszközök (például segédigék) eltérő használatában is egyértelműen tükröződik. A kutatás tervezését, a korpusz építését tehát alapvetően meghatározza, hogy milyen szövegműfajról – jogi aktusról – van szó. Továbbá Heinemann (2019) részletesen elemzi, hogy a nagyszabású Eurolect Observatory projektben – amelyről részletesen a 4.2.4.1. alfejezetben lesz szó – a kutatók az irányelvek korpuszának összeállításakor nem vették figyelembe, hogy az irányelv megnevezéshez a fenti három, különböző típusú jogi aktus tartozhat. Ezért egy korpuszba kerültek a Bizottság által, a Tanács és a Parlament által, illetve csak a Tanács által elfogadott irányelvek, holott ezek mögött más-más eljárások, a jogász-nyelvészek eltérő mértékű bevonása áll – ami a kutatás eredményére is alapvető hatással volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További különbséget a rendelet és az irányelv között kell tennünk. Bár az irányelv megnevezésében azt a látszatot keltheti, mintha nem lenne kötelező érvényű, ez koránt sincs így, mindkét jogi aktus kötelező. Különbség abban van, hogy az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy a megvalósítás formáját és eszközét maguk határozzák meg (azaz például alkotnak egy törvényt az uniós irányelvben kitűzött cél elérésére). A rendelet ezzel szemben automatikusan a nemzeti jog részévé válik, nincs szükség „átültető” mechanizmusra, a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó (EUMSz 288). Az EU emiatt tér el a – tisztán kormányközi alapon működő – nemzetközi szervezetektől, hiszen e jogi aktus hatályba lépését követően automatikusan a nemzeti jog részévé válik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a tény, hogy a rendelet közvetlenül beépül az tagállamok jogrendjébe, nyelvi szempontból is komoly következményekkel jár. A közvetlen alkalmazandóság ugyanis azt is jelenti, hogy a rendelet szövege – és az abban használt terminológia – közvetlenül beépül az adott tagállam jogi nyelvébe is. Az irányelvvel ellentétben nincs még egy lépcső az esetleges nyelvi tévedések javítására – legfeljebb utólagos korrekcióra, egy külön eljárás (helyesbítés – corrigendum) keretében. Erre példa az 1234/2007/EK rendeletben megjelenő skimmed milk, amely először félzsíros tejként szerepelt a rendelet magyar nyelvű szövegében, a szakterületen egyébként bevett zsírszegény tej helyett (Somssich et al. 2010: 76).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez gyakorlati szempontból az érintett termékek átcímkézését jelentette volna, így 2010-ben a helyes megnevezést célzó helyesbítést tettek közzé. Somssich (2011: 45) rámutat, hogy a jogalkotónak ezért nyelvi szempontból is figyelnie kell arra, hogy a szabályozandó területen megvalósítható-e az egységes fogalomhasználat – miközben figyelembe kell vennie a tagállami jog fogalomhasználatát is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokkal ellentétben az irányelveket a tagállamoknak át kell ültetniük saját jogrendszerükbe. Így az irányelv terminológiája nem épül be automatikusan a nemzeti jogi nyelvbe, a tagállami jogalkotónak lehetősége van az irányelv uniós terminusait „újrafordítani”, azaz – ugyanarra a fogalomra – az irányelvben szereplő megnevezéstől eltérő kifejezést bevezetni. Az irányelv tehát nyelvi szempontból megkettőződik, hiszen beszélhetünk egyszer arról az irányelvről, amelyet az uniós fordítók fordítottak le, másrészt arról az irányelvről, amelyet a hazai jogalkotók beépítettek a tagállam jogába (Somssich 2003b). Azon nyelvek számára, amelyek elsősorban célnyelvként funkcionálnak – azaz nem e nyelveken szövegezték az irányelv szövegét –, ez a jelenség tehát a fordítás szempontjából is sajátos helyzetet teremt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós jog forrásai csoportosíthatóak aszerint is, hogy melyik intézmény bocsátja ki őket – aminek ugyancsak jelentősége van nemcsak a fordítás és szövegezés, de kutatások szempontjából is. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok – így a rendelet és az irányelv – az Európai Parlamenthez és az EU Tanácsához, a társjogalkotókhoz kötődnek. A széles körű konzultációt indító zöld könyv és a konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazó fehér könyv vagy a közlemény azonban már egyértelműen a jogi aktusok kezdeményezőjéhez, az Európai Bizottsághoz köthető szöveg. A következtetések pedig az Európai Tanács ülései után kiadott dokumentum, amely ugyancsak egy önálló szövegműfajt jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy e jogi szövegek az uniós szövegeknek csak egy szeletét teszik ki – ahogyan ez Jablonkai (2010a) csoportosításából is látható, aki mintegy 40 uniós szövegműfajt azonosított. Hatalmas területet ölelnek fel például az EU-támogatásokhoz köthető dokumentumok, a támogatási szerződések vagy a pályázati felhívások. Ezekről a szövegműfajokról a 3.3.3. alfejezetben lesz szó.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave