Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak


Mária évei

Az előbb folytatásokban a Vasárnapi Újságban (1911), majd 1912-ben a Franklin Társulat kiadásában is közreadott Színek és évek a magyar irodalmi modernség egyik úttörő alkotásának tekinthető,1 s olyan szerzőkre is erőteljes hatást gyakorolt, mint a posztmodern próza előfutáraként is emlegetett Kosztolányi Dezső. Kaffka munkája műfajilag inkább családregény, de összetettsége révén olvashatjuk korrajzként vagy akár vallomásként is. Egy évvel később az írónő újabb regénnyel rukkol elő, a Mária éveivel, melyet a befogadástörténet a Színek és évek folytatásaként jellemez. Kétségtelen, hogy fölfedezhetők párhuzamok, illetve továbblépések is, miután a hősnő, Laszlovszky Mária életlehetőségei a korábbi főszereplő, Pórtelky Magda mozgásteréhez képest – a társadalmi változásokkal párhuzamosan – megnövekedtek, ám a női lét kiszolgáltatottsága itt is komoly szerepet kap. Kaffka egyfelől olyan magánéleti dimenziókat ábrázol, melyek örökké aktuálisnak mondhatók, másfelől olyan lélektani problémákat mutat be (olykor elemez is), melyek ugyancsak nem kor(szakok)tól függnek. Ezért aztán hiába játszódik a Mária évei cselekménysora pár évtizeddel később, és részben a fővárosban, részben Párizsban, a bemutatott kérdéskörök elsősorban emberi, illetve párkapcsolati tragédiák.

Humán tudományok: jövőbe vezető utak

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 926 0

A Pannon Egyetem Humántudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2021. november 8–9-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 tiszteletére rendezett „Humán tudományok: jövőbe vezető utak” elnevezésű kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Magyar Tudományos Akadémia által minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe 2021. évi mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. A Pannon Egyetem Humántudományi Kara konferenciájával szervesen illeszkedett az országos programsorozathoz. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány jövőformáló szerepét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány jövőt formáló értékekeivé. A kutatók számára a jövőben is adott a fejlődés folyamatos fenntarthatóságának lehetősége és újabb tudományos eredmények elérése, formálva az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásával jövőbeni életünket. A több szekcióban – 1) Nyelvtudományi, 2) Irodalom- és kultúratudományi, 3) Társadalomtudományi, 4) Neveléstudományi – elhangzott 24 hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban 15 előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszhallgatóinak témához kapcsolódó kutatási eredményei is. Jelen tanulmánykötet nem a konferencia összefoglaló köteteként szolgál, hanem az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak összegzésére vállalkozik. A kötet betekintést enged a Humántudományi Kar Intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-human-tudomanyok-jovobe-vezeto-utak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave