László Gyula, Sipos Norbert

Társadalmi párbeszéd, avagy a munkaügyi kapcsolatok makroszintje

Funkciók és szereplők, európai modellek és a hazai munkaügyi kapcsolatok makroszintje


A KVKF

A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) 2018. február 12-én alakult (KVKF 2018). Ügyrendje szerint a KVKF „a köztulajdonban működő közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági tárgyú kormányzati döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórum”. „A KVKF célja a köztulajdonban működő közszolgáltatások munkavállalói, munkáltatói érdekképviseleteinek és a kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások előkészítése, információk cseréje és szabályozási javaslatok megtárgyalása.” Vagyis az első megfogalmazás szerint a Kormány a közszolgáltatásokra mint nagyon sajátos, a verseny- és közszféra határán létező területre fókuszálva egy, az NGTT-hez is hasonlítható konzultatív fórumot hozott létre. Palkovics Imre külön is kiemeli, hogy a közüzemeknél eddig nem volt olyan egyeztető fórum, amely speciálisan e társaságok ügyeivel foglalkozott volna. Holott az állami tulajdonú vállalatok egyedi jogállással rendelkeznek a Munka törvénykönyve alapján, például az adott munkáltatók csak korlátozottan köthetnek béralkut, a bértömegfejlesztésről önállóan, szabadon nem dönthetnek, kizárólag az állam által meghatározott kereteken belül (idézi Vöő 2018). Ugyanakkor a cél meghatározása ezen már részben túlmutat, a szándékok egyeztetése, megállapodások előkészítése, javaslatok megtárgyalása többet jelenthet, mint egy egyszerű konzultáció.1 (Bár az Ügyrend később ismét csak óvatosabban adagol: a Testületi ülés konzultációt folytat, véleményt nyilvánít, konszenzussal ajánlásokat fogad el.)

Társadalmi párbeszéd, avagy a munkaügyi kapcsolatok makroszintje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 905 5

A munkaadók és munkavállalók eltérő érdekei között meglévő természetes konfliktus feloldása a munkaadó erő- és információs pozíciójából adódóan egyenlőtlen helyzetet eredményez. A felosztásos rendszer sajátosságaiból adódik az igény a munkavállalók szervezettebb érdekképviseletére. Meggyőződésünk, hogy az érdek-konfliktusok feloldásának ha nem is a legkönnyebb, de legjobb megoldása a munkaadók és a szakszervezetek, illetve a kormány közötti partnerség, együttműködés. Ezt járjuk körül a társadalmi párbeszéd elvein, szereplőin és különböző kapcsolati módjain keresztül, bemutatva az európai modelleket és egy rövid hazai történetet is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/laszlo-sipos-tarsadalmi-parbeszed-avagy-a-munkaugyi-kapcsolatok-makro-szintje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave