A fúzió, illetve akvizíció esetén a vállalat különböző mértékű irányítási, illetve tulajdonjogot szerez egy másik vállalatban. (Barney et al., 2008) Fúzióról két (vagy több) vállalat egyesülésekor beszélhetünk. Míg egyszerű fúzió esetén az egyik vállalat a tranzakciót követően is tovább él és magába olvasztja a fúzió másik szereplőjét, fúziós összeolvadás esetén a fúzió résztvevőitől eltérő, új vállalat jön létre. Az újonnan létrejövő vállalatban a tulajdoni viszonyok a résztvevő vállalatok megállapított értéke szerint alakulnak, tehát az új vállalatban a résztvevők nem gyakorolhatják majd korlátlanul az irányítási és tulajdonjogokat. A hazai és nemzetközi szakirodalmi források (Hitt et al., 2007; Barney et al., 2008; Johnson et al., 2008; Csubák et al., 2011; David et al., 2011; Carpenter et al., 2014) egyetértenek abban, hogy két vállalat fuzionálása révén a méretgazdaságosság hatása érvényesülhet, a vállalatok jobban kihasználhatják a kapacitásaikat, értékesítési csatornáikat, miközben a fúzió segítségével új szolgáltatókhoz, vevőkhöz, disztribútorokhoz, hitelezőkhöz férhetnek hozzá. A fúzió melletti érvként említhető meg továbbá az adóoptimalizációra való törekvés, de a szabadalmak, új technológiák megszerzése is, sőt egy sikeres fúzió növelheti a vállalatok részvényárfolyamát is. Mindemellett ezen tranzakció esetén a tranzakcióban részt vevő vállalatok számára komoly kockázatot jelenthet a fúzióval realizálható előnyök téves felmérése, a szervezeti, kulturális különbségek negatív hozadékai, míg a tevékenységek integrálása miatt jelentős szervezeti átalakításra, racionalizálásra kerülhet sor.