A 4. táblázat a növekedési stratégia főbb eszközeinek jellemzőit összesíti. Ahogyan azt az összegzés is mutatja, szerves növekedés esetén a vállalat belső erőforrásaira, versenyelőnyére támaszkodva növekszik, míg külső növekedés esetén más piaci szereplőkkel való tranzakciós kapcsolatra, együttműködésre koncentrál. Fúzió, akvizíció (felvásárlás) esetén gyors növekedés érhető el, azonban a megfelelő partner megtalálása, az összeolvadás menedzselése kockázatokat hordoz magában. A fúzió esetében több egyenrangú vállalat alakul át eggyé, megosztva a tulajdonjogot és az irányítási jogokat, míg akvizíció esetén egy dominánsabb vállalat von saját tulajdonába egy másik vállalatot. Stratégiai szövetséggel a vállalatok kölcsönösen előnyökre tehetnek szert, különböző mértékű és elköteleződést kívánó megállapodás alapján. Bár az együttműködésnek nem feltétele a szövetég tagjai közötti részvénycsere, a hangsúly a tevékenységeik bizonyos szintű összehangolásán van. Közös vállalat alapításakor több vállalat egy önálló, tőkével rendelkező jogi személyt hoz létre egy azonos cél érdekében. Ez hosszú távú elköteleződést kíván, az erőforrásaik megosztásával csökkenhet a vállalatok egyéni versenyelőnye. A fúzió és a közös vállalat közti különbség az, hogy míg a fúzióban résztvevő vállalatok megszűnnek önálló jogi személyekként létezni, addig a közös vállalat alapítása mellett a résztvevő felek anyavállalatai továbbra is függetlenül üzemelhetnek.