Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Tengeri kikötők – globális üzleti és közlekedési csomópontok

A tengeri kikötők már jó ideje nem csupán logisztikai átrakási pontok, hanem ipari parkok is egyben, amelyek köré számos termelő és szolgáltató vállalat települ több iparágból. Így a legnagyobb tengeri kikötők egyrészt multimodális közlekedési csomópontokat képeznek, másrészt parciálisan több iparágat átszövő üzleti hálózatok közös csomópontjai is. Ezért működésük különösen kritikus a globális áruáramlás folyamatossága, a globális kibocsátás előállítása szempontjából. A tengeri áruszállítás koncentrációját és ezáltal sérülékenységét nemcsak a kikötői működés, hanem a logisztikai szolgáltatói teljesítmény is tovább növeli. A kontinensek közötti tengeri szállításban – szintén a magas tőke- és tudásintenzitás miatt – a méretgazdaságosság kulcsszerepet játszik a versenyelőny elérésében, ezért a tengeri konténerszállító kapacitással rendelkező logisztikai szolgáltatói iparág is rendkívül koncentrált. Az ENSZ adatai alapján a tíz legnagyobb konténerszállító vállalat részesedése a világ konténerszállító kapacitásából már 2005-ben elérte az 50 százalékot (ENSZ, 2006). Majd az elmúlt évtizedben lezajlott vállalati összeolvadások, valamint a dél-koreai Hanjin szállítmányozó 2016-os csődje és az azután felgyorsuló összeolvadások miatt 2020-ra a koncentráció szintje 80 százalékra emelkedett (ENSZ, 2020). Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy napjainkban nagymértékben mindössze tíz logisztikai szolgáltató teljesítményétől függ a globális ellátási láncok és ezáltal a világkereskedelem zökkenőmentes működése (lásd 8. ábra).

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave