A nemzetközi pénzügyi rendszer fennálló aszimmetriája, a dollár dominanciája és a feltörekvő piacok térnyerése közötti ellentét egyre komolyabb repedéseket okoz a világgazdaságban. A 2008-as válság óta a figyelem homlokterébe került, hogy az amerikai gazdaság egyes belső folyamatai – például a felépülő kockázatok – tovagyűrűző és gyakran felerősített hatásokat okoznak világszerte, kiváltképp a feltörekvő piacokon. A volatilis tőkeáramlások felerősítik a hazai egyensúlytalanságokat, és felnagyítják a külső sokkhatásoknak való kitettséget. A biztonságos dolláreszközök keresletében és kínálatában bekövetkezett változások világszinten befolyásolják az árfolyamokat, a kamatszinteket és a pénzügyi eszközök keresletét. A globális pénzügyi ciklusok így részben dollárciklusoknak tekinthetők (Krishnamurthy–Lustig, 2019). A fejlett gazdaságok pénzügyi instabilitása válságok idején tőkekivonást eredményez a fejlődő gazdaságok kárára – és a biztonságos menedéknek számító, fejlett pénzügyi központok javára –, ahogyan a 2008-as globális pénzügyi válság és a 2011-es eurózóna-válság során is történt (Carney, 2019). A határokon átnyúló nagy tőkeáramlások okozta pénzügyi egyensúlytalanságok és éles árfolyammozgások csak részben tükrözik a mögöttes gazdasági fundamentumokat (Dobbs et al., 2009). Mark Carney, a Bank of England korábbi kormányzója a dollár hegemón státusza kapcsán – szarkasztikusan parafrazeálva Connallyt – úgy fogalmazott, hogy „a mi bármilyen problémánk a ti problémátok”1 (ibid., 8). Eichengreen ugyan a dollárdominancia (középtávú) fennmaradásának lelkes szószólója (Eichengreen, 2006, 123–124), mégis megjegyzi: a történelemben még soha nem láttunk példát arra, hogy egy vezető nemzetközi tartalékvalutát kibocsátó ország 6 százalékos folyó fizetési mérleg deficittel rendelkezzen. (Utóbbi 2006. évi adat, a 2021-es mutató 3,6 százalék; World Bank, 2022a.) Az Egyesült Államok központi államadóssága a GDP százalékában 2007 és 2016 között csaknem megkétszereződött, nagyjából 55 százalékról 99 százalékra nőtt (World Bank, 2022b). Ez a trend a koronavírus-járványhoz kötődő gazdasági élénkítő csomagok nyomán tovább fokozódott. A 2022. év elején az amerikai szövetségi államadósság a történelem során először lépte át a 30 ezer milliárd dollárt, ami a GDP 125 százalékának felel meg. A szövetségi államadósság ezzel húsz év alatt csaknem ötszörösére nőtt (Portfolio, 2022).