A petrodollár-alapú globális pénzügyi rendszer fennálló működése a „pozícióban lévő” (inkumbens) hatásnak köszönhetően egyrészről meglehetősen stabilnak tűnik. Más szempontból számos olyan dinamika munkál a háttérben, amely a fragmentáltság, a versengés és a regionális széttöredezés irányába mutat. A világpénz, a kritikus erőforrások feletti rendelkezés, valamint a hatalomkivetítő képesség szoros egymásrautaltsága következtében a globális pénzügyi rendszer egyben geopolitikai struktúra is. Mind a környezeti és társadalmi fenntarthatóság, mind a pénzügyi rendszer fenntarthatósága globális közjószág, amelyek összehangolt kormányzást, közös intézményeket igényelnek. A jelenlegi intézmények egy korábbi időszak erőviszonyait és gazdasági paradigmáját tükrözik, amelyek felett eljárt az idő. A globális erőviszonyok megváltoztak, és fenntarthatatlansága miatt az a gazdasági-társadalmi rendszer is átalakulóban van, amely a fosszilis energiák és a nyersanyagforrások bőségén alapult. Ezért a globális pénzügyi rendszer jövőbeli fejlődése nagyban függ a gazdasági és hatalmi versengések kimenetelétől. Jelenleg erősebbnek tűnik a dollár hálózati hatások által támogatott dominanciája, mint a kihívók által képviselt gazdasági erő. Azonban bizonyos váratlan katalizátorhatások, mint a fizikai térben lezajló geopolitikai mozgások, természeti tényezők (pl. éghajlati és ökológiai krízis) vagy éppen a digitális térben megvalósuló technológiai váltások (digitális jegybankpénzek, nemzetközi stabil érmék bevezetése) kizökkenthetik a rendszert jelenlegi inerciájából, és dominóhatást válthatnak ki. Ahogy Rudi Dornbusch német-amerikai közgazdász fogalmazott: „A közgazdaságtanban a dolgok hosszabb idő alatt történnek meg, mint gondolnád, aztán gyorsabban történnek, mint gondolnád” (Carney, 2019).