Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Hazai vonatkozások a fenntartható pénzügyek kialakulása területén

Magyarországon szintén jelentős múltra tekint vissza az etikus bankolás, amely már a pénzügyi intézmények létrejöttének időszakában is tetten érhető volt. Hazánkban a bankok megjelenését a pénzügyi intézmények számos más típusának létrejötte előzte meg – ennek több oka is volt. Például a 18. században a jobbágyság több déli vármegyében az adó jelentős részét még terményekben rótta le, így a pénzintézetek számára a betétgyűjtés ezeken a területeken nem jelenthetett forrásszerzési lehetőséget. A lakosság tehát nem rendelkezett számottevő saját forrással – és ez a körülmény érthetően nem hatott sürgetőleg az alapvetően üzleti szempontú bankrendszer kialakulására (Vargha, 1896, 11–32). A bankrendszer kiépülését az is hátráltatta, hogy a bankok területi elhelyezkedésükből, felépítésükből adódóan jellemzően a nagyobb összegű hitelezésre voltak berendezkedve. Hitelnyújtásuk során pedig elsősorban profitorientált szempontokat vettek figyelembe (pénzügyi hitelképesség), szemben a szövetkezeti hátterű intézményekkel, amelyeknél a „becsületes adóserkölcs és a kötelességérzet” (Schandl, 1938, 31) is szerepet kapott (erkölcsi hitelképesség). Az üzleti érdekeket társadalmi-morális céloknak részben alárendelő szövetkezeti típusú pénzintézetek éppen azokon a területeken terjedtek el, ahol a gazdasági szereplők jövedelemtermelő képessége relatíve alacsonyabb volt. Így a mérsékelt szintű hitelfelvételi igény kielégítéséhez nem volt szükség jelentős forrás igénybevételére (Pólya, 1894, 646). Mivel az adott településen működő szövetkezet tagjai jellemzően ugyanarról a településről kerültek ki, lehetővé vált, hogy az adott szövetkezet olyan nonprofit jellegű szolgáltatással is bővítse tevékenységét, amely a szövetkezeti tagok számára közvetlenül, üzleti szempontból ugyan nem volt előnyös – például az adott település gazdasági fejlődésének elősegítése a helyi infrastruktúra fejlesztése révén (Botos, 1996, 171) –, a közösség hosszú távú céljainak megfelelt. Továbbá mindezek hozzájárultak a szövetkezetekkel kapcsolatos lakossági bizalom növeléséhez is.

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave