Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Modell és modellspecifikáció

Az idősödő társadalom gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálatára ökonometriai modellt építettem. Az elemzésbe bevonható változók köre – legyen szó a magyarázott vagy a magyarázó változókról – azt indukálta, hogy az általánosított momentumok módszere (Generalized Method of Moment, GMM) kerüljön implementálásra. A módszer alkalmazásának oka az elméleti modell összetettsége és az ezáltal generált ökonometriai problémák, nevezetesen a multikollinearitás és az endogenitás felmerülésének lehetősége, szükséges kezelése. A GMM-modellben szét tudjuk választani a magyarázó változók körét, és instrumentum-változókat is be tudunk vonni a vizsgálatokba. Az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedt a GMM- és más instrumentum-modellek alkalmazása a nemzetközi szakirodalomban. Ez a népszerűség visszavezethető arra, hogy az instrumentumok alkalmazásával a viszonylag rövid időhorizonttal és kisebb/nagyobb keresztmetszeti dimenzióval rendelkező adatbázisokon is nehezebben modellezhető elméleti problémakörökön is hiteles vizsgálatot lehet folytatni (Roodman, 2009). A két legnépszerűbb megközelítés a differenciált GMM és a rendszer GMM. Roodman ugyanakkor kiemeli, hogy a rossz eredmények „jóként” történő implementálásának nagy a veszélye, és a rövid panel-adatbázisok ökonometriai vizsgálatainak komoly veszélyei mutatkoznak (Roodman, 2009). Mindazonáltal a felvázolt két nagy csoporton kívül a GMM-modellnek számos típusa van; lásd a klasszikus GMM-szakirodalomból például a következő műveket: Arellano–Bond, 1991, Arellano–Bover, 1995 és Blundell–Bond, 1998. Az elemzések során dinamikus első differenciált GMM-modell került alkalmazásra.

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave