11.4. A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ MÉRET SZERINTI ÖSSZEFÜGGÉSEI
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p1)
Eddig az innováció általános környezeti és vállalati tényezőivel foglalkoztunk. Ebben az alfejezetben mutatjuk be az innováció vállalati méret szerinti jellemzőit, fókuszálva a kisvállalatokra. Más területekhez hasonlóan mind a nagy, mind a kis méretű szervezeteknek van előnyük és hátrányuk az innovációban. A kis méretű szervezetek az ötletek, a vállalkozás, a motiváció, a rugalmas szervezet, a hatékony belső kommunikáció, a flexibilitás és a gyors piaci reakciók, ameddig a nagyvállalatok az erőforrások, a finanszírozás, a tudás, a tudományos módszerek, a specializált alkalmazottak és a külső körülmények kontrollja területein vannak előnyben. A kisvállalatok nagy fokú diverzitása hozzájárul az innovációk változatosságához (Nooteboom 1994). A 11.3. táblázat a kis- és nagyvállalatok innovációs előnyeit és hátrányait summázza.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_table_70 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_table_70)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_table_70)
11.3. táblázat. A kis- és a nagyvállalatok relatív előnyei és hátrányai az innovációban
Terület |
Előny/hátrány |
Kisvállalat |
Nagyvállalat |
Szervezeti rendszer | Előny |
alacsony bürokrácia, hatékony belső kommunikáció |
formális menedzseri képességek magas szintje |
Hátrány | alacsony szintű formalizáltság | túlbürokratizált szervezeti rendszer ellenáll az újításoknak, változásoknak | |
Döntéshozatal |
Előny |
gyors döntéshozatal, rövidebb döntéslánc |
kialakult stratégia, tervezési rendszer, átfogó külső tudományos-technológiai hálózatot tud létrehozni |
Hátrány | egyszemélyi döntéshozatal problematikus lehet, külső kommunikáció kevéssé hatékony | lassú, rugalmatlan, bürokratikus döntéshozatal | |
Menedzsment | Előny |
motivált és elkötelezett menedzsment, az új lehetőségeket gyorsan képes kihasználni | képes komplex szervezeteket kontrollálni, szakértelem a funkcionális munkamegosztás területén |
Hátrány | specializált szakértelem lehet, hogy nem áll rendelkezésre |
koordinációs problémák, menedzsment nem biztos, hogy elkötelezett az innováció irányába, belső harcok lehetnek az erőforrásokért | |
Külső, belső kommunikáció |
Előny |
hatékony belső kommunikáció | képes külső tudományos-technológiai forrásokat bevonni, hozzáfér külső információforrásokhoz, kiszervezhet bizonyos tevékenységeket |
Hátrány | külső kommunikációra kevés figyelmet és erőforrást fordít | lassú, bürokratikus | |
Alkalmazottak | Előny |
motivált alkalmazottak | specializált alkalmazottak |
Hátrány | az alkalmazottak univerzalisták, innovációhoz szükséges tudáselemek hiányozhatnak | innovációs motiváció hiányozhat, alkalmazottak ellenállnak a változásoknak | |
Kockázatvállalás |
Előny |
hajlamos kockázatvállalásra | a termékportfólió révén kockázatmegosztásra képes |
Hátrány | nem képes termékportfólió építésére, kitett nem kontrollálható külső kockázatoknak | innovációt veszélyeztető kockázatkerülő magatartás | |
Piaci reakció | Előny |
gyors reakció a változó piaci követelményekre |
átfogó döntési és kiszolgáló módszerek alkalmazása |
Hátrány | intuitív, kevéssé átgondolt, kevéssé elemzett piaci helyzetre adott esetlegesen téves reakció |
lassú reakció a piac változásaira | |
Piaci stratégia | Előny |
szűk piaci réseken dominálni tud, testre szabott új termékek létrehozási képessége |
magas piaci erő a meglevő termékek piacán, tömegigényeket kielégíteni képes új termékek előállítási képessége |
Hátrány | döntően reaktív stratégiát tud folytatni |
ragaszkodás a meglevő technológiához, vevőkhöz, termékportfólióhoz, | |
K+F | Előny |
K+F-hatékonyság |
skála és méretgazdaságosság a K+F-tevékenységben, nagy K+F-laboratóriumot tud létrehozni |
Hátrány | hiányzó K+F-kapacitások, önálló K+F-részleg hiányzik | - | |
Innováció típusa |
Előny |
DUI-típusú, munkafolyamaton, gyakorlati kísérletezésen alapuló innovációk esetében, az innováció rejtett tudását képesek jobban kihasználni |
kodifikált tudást kívánó, STI-innovációk esetében, képes az új tudás technológiai abszorpciójára |
Hátrány | STI-típusú, költséges innovációk esetében |
romboló hatással járó innovációk esetében | |
Finanszírozás |
Előny |
jelentős belső források állnak rendelkezésre, külső tőkét, forrásokat képes bevonni | |
Hátrány | korlátozott belső források, korlátozott külső forrásbevonási képesség, pénzügyi tervezés hiánya | ||
Marketing, értékesítés |
Előny |
gyors reagálás képessége, személyes kapcsolatokon alapuló értékesítési technikák, meglevő vevők jobb kiszolgálása |
kiépült értékesítési, elosztási csatornák, meglevő vásárlóknak kínál új termékeket, hatékony hirdetés, promóció új vevők megszerzése érdekében, belépési korlátokat képes generálni |
Hátrány | limitált erőforrások, nehéz új vevőket szerezni, új piacokra lépni | ||
Szabadalmaztatás | Előny |
szabadalmakat nem kívánó innovációk, nyílt forráskódú szoftverfejlesztések területén |
innovációt képes szabadalmaztatni, szabadalmi jogokban jártas |
Hátrány | szabadalmi jogokban kevéssé jártas, szabadalmaztatás költségeit nehezen fizeti |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p4 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p4)
Összefoglalóan: a nagyvállalatok előnyei a legtöbbször anyagi jellegűek – skála- és méretgazdaságosság, pénzügyi és technológiai erőforrások rendelkezésre állása –, a kisvállalatok esetében az előnyök inkább a magatartási tényezőkben – motiváció, dinamizmus, rugalmasság, hatékonyság, piachoz közeliség – keresendők (Vossen 1998).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p5 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p5)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p5)
A gyakorlatban a kis- és nagyvállalatok gyakran együttműködnek az innováció megvalósítása érdekében. Az együttműködés alapja az egymást kiegészítő innovációs készségek/képességek, amelyek révén az együttműködés szinergikus hatásokkal járhat. Rothwell és Dodgson (1991) a következő együttműködéseket azonosította:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p6 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p6)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p6)
- Termelési beszállítói kapcsolatok: a kisvállalatok a nagyvállalatok beszállítói, a nagyvállalatok gyakran nyújtanak technológiai, termelési, minőség-ellenőrzési know-how-t a partnereiknek. Ez az együttműködés mindkét félnek kedvezhet.
- Termelői/fogyasztói kapcsolatok: a kisvállalatok termékeket értékesítenek a nagyvállalatoknak, amelyek technológiai tudást, know-how-t transzferálhatnak a kisvállalatoknak a termékek javítása érdekében.
- Licenszmegállapodás: a nagyvállalat licenszt értékesít a kisvállalatnak. Ez gyakran technológiai fejlesztéssel is jár a kisvállalatnál, amit a nagyvállalat nem akar saját szervezetén belül megvalósítani.
- K+F-szerződés: a nagyvállalatok specializált K+F-egységet hoznak létre.
- Együttműködő fejlesztés: a kis- és a nagyvállalat együttműködik a nagyvállalatnál bevezetendő új termék kifejlesztése érdekében.
- Kisvállalat/nagyvállalat közös szervezete: a nagy- és a kisvállalat együttműködik a nagyvállalatnál az új technológia kifejlesztésében, bevezetésében. A nagyvállalat a pénzügyi, termelési és marketing-erőforrásokat bocsátja rendelkezésre, a kisvállalat szolgáltatja a technológiai know-how specialistáit és a vállalkozói dinamizmust.
- Tanuláscélú felvásárlás: a nagyvállalat felvásárol új technológiai alapú vállalatot az új technológia birtoklása és az új piacokra lépés érdekében.
- Szponzorált kipörgetés: a nagyvállalat pénzügyi támogatást biztosít vállalkozói alkalmazottainak, hogy új kisvállalatot hozzanak létre a nagyvállalat által kifejlesztett új technológia nyújtotta lehetőségek kihasználása érdekében. Az anyavállalat nem akarja vagy nem tudja házon belül hasznosítani a technológiát.
- Vállalati támogatás: A nagyvállalat nem csupán pénzügyi támogatást biztosít a kipörgetett kisvállalatnak, hanem hozzáférést ad a menedzsment-, a marketing- és a termelési szakértelemhez, valamint az elosztási csatornákhoz.
- Független kipörgetett támogatás: a nagyvállalat technikai segítséget nyújt a kipörgetett szervezetnek, sokszor a vállalat első vevője.
- Személyzet kölcsönzése: a nagyvállalat gyakorlott szakértőit, menedzsereit kölcsönadják a kisvállalatnak, hogy segítsenek a vállalat felépítésében, működtetésében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p7 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p7)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p7)
Az innováció cégméret szerinti alakulása meglehetősen egységes képet mutat szinte bármely országot tekintve: a nagyobb méretű szervezetek nagyobb százalékban innoválnak, mint a kisebbek. Minél kisebb egy szervezet, annál kisebb az innovativitás valószínűsége (11.4. táblázat).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_table_71 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_table_71)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_table_71)
11.4. táblázat. Innovatív vállalatok részaránya az EU országaiban 2018-ban
Ország |
Összes |
Kisvállalat |
Középvállalat |
Nagyvállalat |
Észtország |
73,1% |
69,4% |
85,5% |
96,0% |
Ciprus |
68,2% |
66,5% |
76,0% |
79,1% |
Németország |
67,8% |
62,3% |
81,2% |
89,7% |
Belgium |
67,8% |
64,1% |
77,2% |
91,3% |
Olaszország |
63,2% |
60,9% |
75,8% |
84,1% |
Svédország |
63,1% |
59,5% |
75,8% |
85,5% |
Ausztria |
62,6% |
58,2% |
74,6% |
89,8% |
Finnország |
61,9% |
56,7% |
75,6% |
87,4% |
Görögország |
60,3% |
57,6% |
70,6% |
90,3% |
Dánia |
57,1% |
55,0% |
62,4% |
70,0% |
Horvátország |
52,5% |
49,8% |
60,3% |
77,1% |
Franciaország |
51,5% |
45,9% |
65,5% |
80,3% |
Luxemburg |
50,6% |
48,2% |
52,9% |
78,3% |
Litvánia |
50,5% |
44,1% |
68,9% |
89,2% |
Hollandia |
49,7% |
45,5% |
62,5% |
69,4% |
Szlovénia |
48,6% |
44,4% |
59,1% |
86,2% |
Csehország |
46,8% |
41,2% |
59,8% |
73,7% |
Málta |
46,5% |
41,1% |
66,8% |
70,3% |
Írország |
45,5% |
45,4% |
43,8% |
53,3% |
Portugália |
37,8% |
32,9% |
55,1% |
74,7% |
Lettország |
32,9% |
28,6% |
45,4% |
74,6% |
Spanyolország |
31,1% |
26,9% |
47,2% |
68,1% |
Szlovákia |
30,5% |
25,8% |
39,1% |
61,1% |
Bulgária |
30,1% |
24,2% |
46,8% |
76,1% |
Magyarország |
28,7% |
25,8% |
36,5% |
52,2% |
Lengyelország |
23,7% |
18,2% |
37,3% |
60,4% |
Románia |
14,6% |
13,5% |
15,9% |
28,0% |
EU-27 átlag | 50,3% | 46,0% |
63,0% |
76,8% |
Forrás: Eurostat, Community Innovation Survey 2018, https://ec.europa.eu/eurostat/web/science-technology-innovation/data/database?node_code=inn
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p10 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p10)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__151/#m1107kgem_149_p10)
A 11.4. táblázat a Közösségi Innovációs Felmérés (CIS) a könyv írásakor a legutóbbi, 2018-as adatai alapján mutatja az innováló vállalatok arányát az EU 27 országában. Megjegyezzük, hogy a felmérés a legalább 11 főt foglalkoztató vállalatokra terjed ki. Mint látható, a 11–49 főt foglalkoztató kisvállalatok 46%-a volt innovatív, a nagyvállalatoknál pedig 77% vezetett be valamilyen innovációt a felmérést megelőző három évben. A különbség 1,67-szeres. Látható az is, hogy az országok között nagyok az eltérések: a vezető Észtország (73,1%) és az utolsó Románia (14,6%) között ötszörös a különbség. Magyarország a 27 EU-ország között a 25. helyen áll, a 10+ főt foglalkoztató vállalataink csak 28,7%-a bizonyult innovatívnak 2018-ban. Kisvállalataink valamivel több mint negyede és nagyvállalataink valamivel több mint fele vezetett be újdonságot a vállalatba a felmérést megelőző 3 évben, amivel minden mérettartományban mélyen az EU-átlag alatt vagyunk.