12.3.4. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül említést kell tennünk azokról a támogatási lehetőségekről, partnerekről, amelyek segíthetik a vállalkozás külpiacra lépését. Tekintve, hogy az MKKV-k jellemzően forrás- és erőforrás-hiányosak, a külső támogatási lehetőségek igénybevétele és az együttműködés kulcsfontosságú lehet (Paul et al. 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi piacra lépés speciális szakértelmet, ismereteket és kapcsolatrendszert igényel. Ezek megszerzése, valamint az exportáláshoz szükséges szervezeti és működési folyamatok kiépítése az MKKV-k többsége számára önállóan nehézséget okoz. A piacra lépés magas költsége és jelentős kockázatai miatt az MKKV-nak a nemzetköziesedéshez külső támogató szolgáltatásokra van szüksége, ugyanakkor a vállalkozások külpiaci sikeréből fakadó pozitív gazdasági, technológiai és társadalmi hatások miatt ezen támogató szolgáltatások megteremtésében az állami szerepvállalás fontos és indokolt (Malca et al. 2020). Moini (1998) felhívja a figyelmet, hogy a nemzetköziesedési támogató programoknak figyelembe kell venniük, hogy a vállalat az elkötelezettség melyik fázisában van. Más támogatásra van szüksége egy olyan vállalatnak, amelyik az elkötelezettség alacsony szintjén áll, összehasonlítva azzal, amelyik próbaexportot tervez vagy éppen az adoptáció szakaszában van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szinte minden országban – így hazánkban is – működnek a vállalatok külpiaci megjelenését elősegítő szervezetek és intézmények. A nemzetköziesedést támogatókat vizsgálva Mughan és szerzőtársai (2004) hét ilyen szervezetet azonosított,1 amihez nyolcadikként a fejezet szerzőiként mi tettünk hozzá egyet:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kereskedelmi szolgáltatásokat támogató kormányzati szervek és ügynökségek.
  2. Regionális fejlesztési szervek, amelyek stratégiai feladata, legalábbis részben, a külkereskedelem fejlesztése.
  3. Helyi közigazgatási egységek gazdasági fejlesztési egységei, amelyek a kereskedelem és export fejlesztésére fókuszálnak.
  4. Kamarák.
  5. Üzleti szövetségek, egyesületek, amelyek a vállalatok kezdeményezésére jönnek létre, de esetleg további kapcsolatban állnak a kormányzati, állami szervekkel.
  6. A magánszektor szereplői, amelyek különböző exportaktivitásokat támogatnak.
  7. Számos egyéb támogatást kínáló szervezet, mint vállalkozási ügynökségek, egyetemek, amelyek különböző szinteken – lokális, regionális, országszintű – kínálhatnak szolgáltatásokat.
  8. Nemzetközi intézmények, különös tekintettel az EU-ra, amely külön honlapot tart fenn a külpiaci partnereket keresők számára.2 Időről időre rendelkezésre állnak források a vásárokon, kiállításokon való részvétel elősegítésére és támogatására is, ami a hazai vállalatok számára a kapcsolatépítés lehetőségét teremti meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külföldi országok is nyújthatnak támogatást a nemzetköziesedő vállalatoknak. Igaz, ezek a támogatások leginkább a vállalkozásalapítást, a letelepedést, leányvállalat alapítását és ezen keresztül a másik országban történő munkahelyteremtést próbálják előmozdítani, kevéssé érintik az exportot és kevésbé a kisebb méretű szervezeteket (ChettyHolm 2000). Fontos információkat nyújthatnak a szervezetekkel kapcsolatban lévő könyvelők, tanácsadók vagy a közvetítők is. A speciális ismeretekkel rendelkező tanácsadók vagy közvetítők alkalmazása talán jelentős költségtétel, de ez megtérülhet a külpiacra lépés kockázatainak csökkentésével (LieschKnight 1999). Az utóbbi két évtizedben az internet vált az egyik legfontosabb információforrássá, amely az előzőekhez képest hatékonyabban segítheti elő a vállalatok nemzetköziesedését (Prashantham 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon is próbálják elősegíteni az MKKV-k támogatását. A magyar mikro-, kis- és középvállalatok megerősítésének stratégiája 2019–2030 (ITM 2020) külön stratégiai pillérként foglalkozik az MKKV-k nemzetköziesedésének elősegítésével, nevesítve az MKKV-k külpiacra lépését segítő programot, a Külgazdasági Integrált Együttműködési Platformot (KIEP), a HYPER és HEPA programokat, a Nemzetközi iparjogvédelmi oltalomszerzés támogatására irányuló programot, valamint a Kárpát-medence országaival történő gazdasági együttműködés erősítése az MKKV-k nemzetköziesedésének elősegítése érdekében kezdeményezést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégia nemzetköziesedésre vonatkozó legfőbb célja 2030-ig, hogy a növekedési potenciállal rendelkező hazai MKKV-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat. A hazai MKKV-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítsék piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon. Az MKKV-körbe tartozó vállalkozások exportértékesítésből származó árbevétele az MKKV-körbe tartozó vállalkozások teljes árbevételén belül a jelenlegi 18,9%-ról 25%-ra növekedjen, valamint bővüljön az exportáló mikro-, kis- és középvállalatok köre (ITM 2020).
 
1 Tulajdonképpen nyolc ilyen szervezetet azonosítottak, de egy közülük speciálisan egyesült királyságbeli, és nem általános.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave