14.2. A CSALÁDI TULAJDONÚ MKKV-K SAJÁTOSSÁGAI
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p1)
A családi vállalatok sajátosságainak bemutatása során egy koncepcionális modellből indulunk ki. Az ilyen jellegű vállalatok működésének legalapvetőbb motivációja a tulajdonos család tagjainak jóléte és a hosszú távú fennmaradás (Kellermanns–Eddleston 2004, Sharma et al. 2001). Ferrari (2020) szerint a „család jó híre” olyan érték, amelyet generációról generációra meg kell védeni. Az ilyen családokban a vállalkozás folytonossága erkölcsi kötelesség. Továbbá a helyi tényezők hatása a vállalatra igen jelentős, ami különösen a vidéken működő vállalatok esetében számottevő (Baù et al. 2019). A családi vállalatok általában erősen beágyazódnak a helyi, regionális közösségekbe. A vállalatok indítása körüli események, a közösségi hozzáállás, valamint a már működő családi vállalatok közötti igen szoros kapcsolat mind fontos tényezők a jól működő családi vállalatok életében. Ez az erős beágyazottság segíthet a családi vállalatoknak abban, hogy leküzdjék az erőforráshiányt a vállalat alapításakor és a későbbi működtetés során (Bird–Wennberg 2014). Mindezen tényezők egyfajta szocioemocionális, más néven társadalmi-érzelmi vagyonban összpontosulnak, melynek alapja a tulajdonos család emocionális bázisa. Ez a sajátos vagyon a környezeti tényezőkön kívül magába foglalja a családi egységet, a családtagok vállalatban megjelenő korlátlan hatalmát és a család vállalathoz való kötődését, amely a vállalattal való azonosulást is jelenti. Az identitás fontosságát kifejezve sok esetben a vállalat a tulajdonos család nevét viseli (Berrone et al. 2012). A családi vállalatok saját függetlenségük megőrzését és a családi irányítást fontosabbnak tartják, mint bármilyen pénzügyi nyereséget, ha az a családi befolyás elvesztésével járna (Gómez-Mejia et al. 2007). Ezek alapján elmondható, hogy a vállalat és a család összefonódása adja alapvetően a családi vállalatok egyediségét (Vajdovich 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_fig_59 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_fig_59)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_fig_59)
14.1. ábra: A családi vállalatok sajátosságai
Forrás: saját szerkesztés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p4 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p4)
Ahogy a 14.1. ábrán láthatjuk, a kulcskérdés általában a családtagok életszínvonala és a jólét megteremtése. A döntési folyamatok, valamint az átfogó vállalati fókusz és a célok is ezt szem előtt tartva alakulnak. A családi vállalatok sajátosságait a következőkben mutatjuk be:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p5 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p5)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p5)
- Speciális pénzügyek: A családi vállalatok vezetői döntéseik során mérlegelik, hogy a pénzügyi forrás, melyet igénybe kívánnak venni, hogyan befolyásolja a nyereség családon belüli elosztását, a vállalatuk tőkeköltségét, a jövőbeli növekedési lehetőségeket, a család jó hírét vagy a vezetés magánjellegű előnyeit (Koropp et al. 2013). A külső tőke bevonásával szemben az esetleges hitelfelvételi lehetőséget részesítik előnyben, annak érdekében, hogy az irányítás a család kezében maradjon (Michiels–Molly 2017). Leginkább a hagyományos tőkeforrásokra támaszkodnak, mint például a bankkölcsönök vagy a családtagoktól származó tőke (Bichler et al. 2022). Nem, vagy csak nagyon indokolt esetben mennek bele olyan finanszírozási lehetőségbe, amely veszélyeztetné a családi kontrollt a vállalat felett. Tehát pénzügyi döntéseik hátterében a gazdasági kérdések mellett a fő motivációt a családi érdekek adják.
- Sajátos stratégiai döntések: A családi vállalatok vezetői stratégiai döntéseik során a család kollektív érdekeit tartják szem előtt. Stratégia szempontjából inkább kockázatot vállalnak az autonómia megtartása érdekében (Gómez-Mejia et al. 2007). A család vállalaton belüli jelenléte egyfajta biztosítékként hat a családtagok számára, mivel a kockázat így a vállalkozáson keresztül lényegében az egész családra, vagyis a család több generációjára oszlik szét. A család igényei fontosabbnak bizonyulnak az egyéni érdekekkel szemben (James 1999). A közös jövőkép pozitívan befolyásolja a stratégiai döntések minőségét (Mustakallio et al. 2002). Az alábbi kérdések merülhetnek fel döntéseik során: családtagok alkalmazása a piaci munkaerő helyett; a családon belüli kohézió a vállalkozást érintő intézkedésekben; valamint a vállalkozás és egyéb vagyon generációkon való átruházására vonatkozó adótörvények ismerete és megfontolása (James 1999).
- Egyedi HR-rutinok: Általában a családi vállalatokban a családi alkalmazottak nem a képzettségük miatt, sokkal inkább a családban betöltött szerepük miatt kapnak szerepet. A tulajdonosok gyermekei egyfajta jogosultságként élhetik meg azt, hogy ők a családi vállalat mindennapjaiban részt vehetnek, és hogy végzettségüktől függetlenül dolgozhatnak a szülőknek, a családnak (Kellermanns–Eddleston 2004). Ebben az esetben kialakulhat a vállalaton belül egy kettéválasztási torzítás (bifurcation bias), amely a családtag és nem családtag alkalmazottak közötti különbségtétel jelenlétét mutatja. A tulajdonos vezetők számára sok esetben nehézséget okoz a közvetlen családtag és a külsős, vagyis nem családtag munkavállalók egyenlő kezelése (Combs 2018). Így kevésbé valószínű, hogy formalizált HRM-rutinokat (pl. toborzás, kiválasztás, kompenzáció) alkalmaznak a működésük során (Kidwell et al. 2018).
- Hosszú távú szemlélet: A családi vállalatok egyik alapvető jellemvonása a hosszú távú orientáció (James 1999, Lohe–Calabró 2017). A vezetők döntéseik meghozatala során a hosszú távú következményekre összpontosítanak, intézkedéseik jövőbeni hatásait kiemelt figyelemmel kísérik (Lumpkin et al. 2010). A családtagok vállalatba vetett hite és elköteleződése a küldetésük iránt, hosszú távú befektetésnek bizonyul, a pillanatnyi előnyöket háttérbe szorítva (Miller – Le Breton-Miller 2005). A pénzügyi folyamatok, a fluktuáció és a humán tőke szempontjából is a hosszú távú stabilitás és kiszámíthatóság jellemző rájuk (Colli–Rose 2008). Maga a család és a családon belüli stabil kapcsolatok, valamint a generációkon átöröklődő értékek vezetnek a stabilitáshoz és a hosszú távú fennmaradáshoz (Pearson et al. 2008).
- Helyi beágyazottság: A vállalatok helyi beágyazottsága rendkívül fontos mind a vállalat, mind a helyi közösség szempontjából. Egyfelől a vállalatok hozzájárulnak az adott település gazdasági működéséhez, munkahelyek biztosításával és az adók befizetésével, valamint a helyi közösség és kulturális élet (pl. sportcsapat) támogatásával (Bichler et al. 2022). Másfelől a vállalat közbenjárása a polgári jólét megteremtésében növeli a vállalat versenyelőnyét és jó hírét (Lumpkin–Bacq 2021). Így a családi vállalatok versenyelőnyökhöz juthatnak a kapcsolataik révén mind a humán erőforrás, mind pedig a pénzügyi kérdésekben (Baù et al. 2019).
- Családon belüli utódlás: A családi vállalatok egyik alapvető jellemvonása, hogy a tulajdonos/alapító visszavonulásakor a vállalat tulajdonjogát, illetve a vezetést családon belül kívánják tartani. Az ő esetükben nem a vállalat értékesítésével megszerezhető profit a szempont, hanem az, hogy amit az évek során kemény munkával felépítettek, az a későbbiekben is a család jólétét szolgálja. Így legtöbbször a vállalat családon belül tartása a cél. Az utódlási kérdések igen nagy hangsúlyt kaptak az elmúlt években a sikeres vállalatokat folytatni kívánó családok körében. Ferrari (2020) szerint a „család jó híre” olyan érték, amelyet generációról generációra meg kell védeni – az ilyen családokban a vállalat folytonossága erkölcsi kötelesség.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p6 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p6)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p6)
Az előzőekben láthattuk, milyen sajátosságokkal bírnak a családi vállalatok, a fejezet folytatásában pedig áttekintjük, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy ilyen jellegű vállalat működtetése. Az egyik tényező, ami miatt a családi részvétel előnyként jelenik meg egy vállalat életében, az a bizalom. A családtagok vállalatba való bevonásának egyik fő oka a megbízhatóság, valamint az azonos érdekek jelenléte (Scharle 2000). A családi vállalatok olyan értékrendszert közvetítenek, amely növeli az alkalmazottak elkötelezettségét is a vállalat irányába. Működési stílusuk informálisabb, amely elősegíti a bizalom kialakulását. A nagy fokú bizalom a munkavállalók körében pedig hozzájárul a tranzakciós költségek (az alapítás és fenntartás költségei) csökkentéséhez (Allen 1991, Fendri–Nguyen 2019). Alkalmazottjaikra hosszú távon számíthatnak, akik jól beilleszkedtek a szervezetbe és a családi struktúrába egyaránt (Bichler et al. 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p7 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p7)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p7)
A családi vállalatok erősen beágyazottak a helyi közösségbe, ami segítségükre lehet az alapításkor felmerülő erőforráshiány vagy egy átmeneti nehézség leküzdésekor (Bird–Wennberg 2014, Fendri–Nguyen 2019). Ezek a vállalatok pontosan ismerik a vevőik igényeit, elvárásait. A legtöbb partnerrel képesek baráti viszonyt ápolni. Emellett azonnali visszacsatolást kapnak új termék vagy szolgáltatás bevezetése esetén, ami hozzájárul a sikerhez és növeli a vállalat innovációs hajlandóságát. Így rugalmasan képesek reagálni a piaci változásokra (Posa 2010). Egységes és együttműködő belső szervezetet tartanak fenn, ugyanakkor külső kapcsolataik ápolásával képesek a vállalat gyors reagálóképességét megtartani. Független és bátor vezetési stílus jellemzi őket, amely nem a negyedéves pénzügyi célokra fókuszál (Miller – Le Breton-Miller 2003). A Convay Center of Family Business szerint sok családi vállalat valódi mozgatórugója a tulajdonosok és családtagjaik kötődése és azonosságtudatuk, melyet a vállalattal kapcsolatban éreznek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p8 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p8)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p8)
Mint minden társas kapcsolatban, természetesen a családi vállalatok életében is előfordulnak konfliktusok. Nem mindegy, hogy azokat hogyan kezelik a szereplők, ugyanis a kapcsolati konfliktusok jelentősen károsíthatják a családi vállalatok teljesítményét (Eddleston–Kellermanns 2007). Nem minden konfliktus rossz a vállalatok életében. Léteznek olyan ellentétek, amelyek pozitív hatással lehetnek a működésre, ilyen például a mérsékelt feladat- és folyamatkonfliktus, amely javíthatja a teljesítményt. A feladat- és folyamatkonfliktus hatására a vállalatban dolgozók kénytelenek a kulcsfontosságú információkat és környezeti változásokat megbeszélni, ami elősegíti a döntéshozók számára is a folyamatok mélyebb megértését (Kellermanns–Eddleston 2004).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p9 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p9)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__185/#m1107kgem_183_p9)
Egy vállalat működése során rendkívül fontos a kommunikáció minősége minden szereplő esetében, a munkavállalók és a vezetők között egyaránt. A családtagok mindennapi közös munkavégzése magában hordozza egy esetleges régmúltban gyökerező ellentét felszínre kerülését. Egy ilyen helyzet hatással lehet a teljesítményre és a vállalat eredményességére egyaránt (Carlock et al 2006). A személyes konfliktusok kialakulása általában elkerülhetetlen a családok életében, különösen akkor, ha a családtagok egy fedél alatt élnek, együtt dolgoznak és együtt kezelik a vagyonukat (Posa 2010). A Carlock és szerzőtársi (2006) szerzőpáros szerint egy komolyabb konfliktus alááshatja a családi dinamikát, amely veszélyeztetheti a vállalattal kapcsolatos kollektív jövőkép iránti elkötelezettséget. Ezáltal veszélybe kerülhet a családi egység és a kapcsolatok, ráadásul negatív üzenetet küldhet a partnerek vagy éppen az ügyfelek felé. A családi vállalatokban dolgozó alkalmazottak általában alacsonyabb bért kapnak, viszont magas a munkahelyi biztonság, míg a nem családi vállalatok bér-biztonság aránya ennek éppen a fordítottja, magasabb bér és alacsonyabb munkahelyi biztonság jellemzi őket (Bassanini et al. 2013). A munkaerő képzettsége jelentősen befolyásolja a vállalat sikerességét. Azok a családi vállalatok, amelyek magasan képzett munkaerőt alkalmaznak, kevésbé egységes és családias környezetben is megállják a helyüket, mivel az egyéni kiválóság, az autonómia és a kockázatvállalás így folyamatosan ösztönözve van (Eddleston et al. 2012).