2.2.2. A KISVÁLLALATOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA, 1996-2004
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p1)
A talán kicsit túlerőltetett ütemű piacgazdasági átmenet nyomán csökkent a GDP és az állami adóbevételek is, ami a költségvetési egyensúly megbomlásához és fokozódó eladósodáshoz vezetett. A stabilizáció a sokat vitatott Bokros csomag révén valósult meg, amelynek súlyos mellékhatásai voltak. A fogyasztás az időszak elején visszaesett, ami különösen kedvezőtlenül érintette a hazai kisvállalatokat. A stabilizációs csomag egyik fontos része volt a külföldi tőkevonzás képességének növelése, amit a most már központosított privatizáció is elősegített. Az 1990-es évek második felétől egy stabil növekedési periódus vette a kezdetét (Lansbury és társai 1996, Csaba 2004). A külföldi működő tőkének (FDI) köszönhetően Magyarország gazdasági rekonstrukciójában a nagy, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok játszották a kulcsszerepet. Ezek a vállalatok modern menedzsmenttechnikákat, know-how-kat hoztak az országba, és lehetővé tették az új, külföldi piacokra lépést is. Ugyanakkor a külföldi tulajdon ilyen – még a többi kelet-európai országgal összehasonlítva is kiugró – mértékű hazai szerepvállalása hatására a magyar gazdaság a külpiaci változásoknak jelentős mértékben kiszolgáltatottá vált (Salamonné Huszty 2006).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p2)
Az extenzív vállalkozásalapítási időszak az 1990-es évek közepére véget ért. Ekkorra a korábban az állami tulajdonú nagyvállalatok által dominált gazdaságban meghatározóvá váltak a kisvállalatok. A kezdeti vállalkozói eufória és a gyors meggazdagodás reménye azonban néhány év alatt elszállt, ahogyan a hiánytermékek és szolgáltatások piacai telítődtek. A verseny fokozódásához a külpiaci nyitás és a külföldi tulajdonú, jellemzően nagyobb és jobban menedzselt, tőkeerősebb szervezetek, multinacionális vállalatok is hozzájárultak (Szerb és társai 2014). A pozitív változások közé tartozott, hogy az egyensúlyteremtő intézkedések következtében kialakult kedvezőbb, makrogazdasági közeg stabilizációs hatást fejtett ki, a háztartások fogyasztása is növekedni kezdett. Ez azonban együtt járt a verseny fokozódásával, mind az import, mind a külföldi tulajdonú hazai vállalatok oldaláról (Buzás–Kállay–Lengyel 2003).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p3)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p3)
Erre az időszakra esik az első komplex MKKV-fejlesztési stratégia, a Széchenyi Terv (2000–2002), későbbiekben pedig a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (2002-től), amelyben megjelentek a kisvállalatok fejlesztésének, versenyképességének fokozását szolgáló elképzelések. Az eszközök között szándékaiban már ekkor domináltak a visszatérítés nélküli pályázati források (Kállay 2002).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p4)
Az ellentmondásos folyamatok hatására megindult a kisvállalatok differenciálódása; a vállalatok egy része a növekedés útjára lépett, mások pedig a nagyvállalatok által szabadon hagyott piaci réseket igyekeztek kitölteni. Bár a komolyabb tőkeerejű szervezetek, társas vállalatok száma emelkedett, az egyéni vállalkozások, alkalmazottal nem rendelkező, alacsony hatékonyságú szervezetek aránya nemzetközi viszonylatban is magas szinten stabilizálódott.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p5)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p5)
A működő vállalatok számáról 1999-től áll rendelkezésünkre adat. Ez a kategória sokkal megbízhatóbb és hasznosabb, mint a regisztrált vállalatok száma, amely számos nem működő és olyan marginális jelentőségű vállalatot tartalmaz, mint a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező egyéni vállalkozások. A 2.3. táblázat az 1999 és 2004 közötti időszakban mutatja a regisztrált vállalatok számát a különböző mérettartományokban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_table_7 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_table_7)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_table_7)
2.3. táblázat. A működő vállalatok száma Magyarországon a különböző mérettartományokban 1999–2004 között
Létszám-kategóriák |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
1–4 fő | 516 553 |
558 240 |
578 136 |
625 481 |
629 596 |
633 914 |
5–9 fő | 32 659 |
34 620 |
35 205 |
35 469 |
37 504 |
39 613 |
10–19 fő | 15 652 |
16 407 |
16 656 |
16 910 |
17 530 |
18 170 |
20– 49 fő | 9 034 |
9 442 |
9 501 |
9 919 |
10 252 |
10 636 |
50–249 fő | 5 371 |
5 350 |
5 337 |
5 006 |
5 015 |
5 028 |
250 fő és felette |
1 093 |
1 088 |
1 046 |
1 003 |
958 |
946 |
Vállalatok összesen |
580 362 |
625 147 |
645 881 |
693 788 |
700 855 |
708 307 |
Forrás: KSH, STADAT alapján
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p8)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__27/#m1107kgem_25_p8)
Mint látható, a működő vállalatok száma 1999 és 2004 között mintegy 128 ezerrel, 22%-kal nőtt. Viszont ezen belül a legnagyobb növekedés az 1–4 és az 5–9 fős kategóriában volt. Kisebb mértékben emelkedett a 10–19 és a 20–49 fős szervezetek száma is. Az 1990-es évek végétől láthatóan megindult a nagyvállalatok és a közepes méretű szervezetek számának abszolút csökkenése. Az átalakulások nem a korábban alapított vállalatok és a nagyobb méretű vállalatok megerősödésével jártak együtt, hanem a legtermelékenyebb közép- és nagyvállalatok száma és aránya esett vissza. Kialakult az az elaprózódott vállalati méretstruktúra, amit leginkább a „túl sok túl kicsi cég” kitétellel lehetne leírni. Az optimálisnak tekintett, piramis alakú vállalati méretstruktúra felsőbb szintjei ugyanakkor alulfejletteknek bizonyultak (Nyers–Szabó 2003).