1.1. VÁLLALATOK, KISVÁLLALATOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p1)
Mielőtt a kisvállalatok felfogását, helyét és szerepét vizsgálnánk, egy fontos elkülönítést kell tennünk a vállalat és a vállalkozás között. Az 1980-as években jellemző volt a vállalat (enterprise, business) és a vállalkozás (entrepreneurship) kategóriák szinonimaként történő értelmezése. A köznyelv és sajnos a hazai statisztika még ma is hajlamos azonosságot tenni a vállalat és a vállalkozás között. Például a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban a „vállalkozások száma” megnevezés szerepel, amely az angol „number of enterprises” kifejezés tükörfordítása. Véleményünk szerint az angol szóhasználat helyes, a magyar fordítás azonban helyesen „vállalatok száma” lenne.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p2 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p2)
Az 1990-es években megindult a fogalmi tisztázás. Ameddig a vállalkozás olyan tevékenység/cselekedet, amely minőségi magatartási, stratégiai jellemzőkkel írható le, addig a vállalat olyan szervezeti egység, amely leginkább mennyiségi kritériumok mentén értelmezhető (Szerb 2011). A kisvállalat ezen belül leginkább a méretével – alkalmazottak száma, árbevétel, mérlegfőösszeg – jellemezhető. (Ezzel a későbbiekben részletesebben is foglalkozunk a kis- és a nagyvállalatok összehasonlítása során.) Chikán szerint a vállalat a vállalkozás szervezeti keretét adja (Chikán 2017). A legfontosabb különbségek a kisvállalat és a vállalkozás között az 1.1. táblázatban láthatók.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_table_1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_table_1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_table_1)
1.1. táblázat. A kisvállalat és a vállalkozás összehasonlítása
Kisvállalat | Vállalkozás | |
Alapvető jellemző |
Szervezeti egység: leginkább mérettel határozható meg (mikro-, kis, közepes méretű) | Olyan tevékenység/cselekedet, amely minőségi magatartási, stratégiai jellemzőkkel írható le |
Gazdasági növekedési hatás |
elhanyagolható |
változó, de jelentős lehet |
Munkahelyteremtési hatás |
összességében kicsi | változó, de jelentős lehet |
Iparági hatás | Elhanyagolható iparági hatás |
Jelentős iparági hatás, esetleg nagy piaci részesedés |
Tulajdon, működtetés |
Függetlenül tulajdonolt, működtetett | Bármilyen szervezeti formában létezhet, tulajdontól független |
Stratégiai orientáció |
Stratégia: nincsen vagy alacsony szinten formalizált, nem proaktív |
Stratégia: proaktív, többé-kevésbé világos stratégia |
Növekedési célok |
Növekedési célok: nem jellemző, cél a megélhetés biztosítása, családi szükségletek kielégítése |
Növekedési célok: ambiciózus növekedési célok, profitorientáció |
Kockázathoz fűződő viszony |
Kockázatkerülő magatartás | Kockázat felvállalása |
Innováció | Nem innovatív | Innovatív |
Forrás: Szerb (2011, 23) alapján saját szerkesztés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p5 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p5)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p5)
A klasszikus mikroökonómiai tanítás szerint a vállalatok mérete egy adott iparágban univerzálisan ugyanaz lesz, és ezt a nagyságot a hosszú távú költséggörbe minimuma határozza meg. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ez a megállapítás azon a feltételezésen alapul, hogy a vállalatok mindegyike korlátozásoktól mentesen fér hozzá a technológiákhoz és érvényesül a csökkenő hozadék törvénye. Nos, ez a klasszikus felfogás a gyakorlatban nem igazán működik, ahol számos változó hatékonyságú és méretű szervezet létezik, láthatóan nem a költséggörbe minimumán termelve.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p6 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p6)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p6)
Brock és Evans (1989) négy irányzatot említ, amely a nagy- és a kisvállalatok együttes létezését magyarázza. Az erőforrásokhoz történő korlátozott hozzáférés, főleg a menedzseri képességek eltérő szintje az egyik magyarázat. A másik irányzat szerint a hatékonyság és a rugalmasság között egy átváltás van. Ameddig a tőkeintenzív, nagyobb vállalatok rövid távon hatékonyabbak, addig hosszú távon a munkaintenzívebb kisebb szervezetek ezt nagyobb rugalmassággal ellensúlyozhatják. Stabil piaci viszonyok között a nagyvállalati, változó kereslet mellett a kisvállalati szervezeti forma előnyösebb. A harmadik sztori szerint a vállalatméret-elosztás a véletlenek során alakul. A szerencsésebb vállalatok, amelyek elérik a kritikus hatékony méretet, utána olyan előnyre tesznek szert a piacon, ami nehezen kompenzálható. Így alakul ki egy olyan piaci struktúra, ahol néhány nagy- és számos kisvállalat létezik egyidejűleg. A negyedik fajta megközelítés a tanulási folyamattal magyarázza a vállalati méretstruktúrát. Ezek szerint a szervezetek vezető menedzserei a kezdetekben nem tudják, hogyan képesek a gazdasági változásokat kezelni. A jó menedzserek idővel ezt megtanulják, és az ő szervezeteik nagyobbra nőnek. A gyengébb képességű menedzserek csupán kisebb vállalatokat képesek irányítani.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p7 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p7)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__6/#m1107kgem_4_p7)
Mindenesetre a különböző méretű szervezetek relatív fontossága és a kisvállalatokról alkotott felfogás az idővel sokat változott. Ezt a folyamatot tekintjük át röviden a következőkben.