A büntetés-végrehajtást övező garanciarendszernek fontos eleme a bírósághoz fordulás lehetősége, amely megilleti az elítéltet ugyanúgy, mint minden állampolgárt. Sőt, a kifejezetten büntetés-végrehajtási jogviszonyából fakadó kérdésekben a törvényben meghatározott esetekben megilleti a bv. bíróhoz fordulás joga is. A bv. bíró mindenkire kötelező, valódi bírói döntést hoz a lényeges jogkorlátozások mértékéről, időtartamáról, változtat az ítélőbíróság határozatán enyhítéssel vagy szigorítással, s van olyan büntetés-végrehajtási intézkedés, amelyben jogorvoslati fórumként szolgál (például magánelzárás fegyelmi fenyítés esetében). Meg kell említeni, hogy hazánkban jelenleg a bv. bíró nemcsak bírói feladatokat lát el, hanem emellett igazgatási feladatként szervezi, irányítja, ellenőrzi a bv. csoport (bv. előadók) munkáját a törvényszékeken. Ilyen jellegű feladata még, hogy jegyzőkönyvezi annak a nem magyar állampolgár elítéltnek a hozzájáruló nyilatkozatát, aki átszállítását kéri Magyarországról, majd ezt a jegyzőkönyvet megküldi az első fokon eljárt bíróságnak. [Vö.: 9/1995. (III. 8.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés.] A szabadságvesztés-büntetés foganatba vétele érdekében tett intézkedések is lényegében ide sorolhatók. Bírói funkciójában jogosult az ítélkező bíróság által hozott büntetést (intézkedést) a végrehajtás menetében a büntetés céljának, különösen az egyéni prevenció igényeinek megfelelően, a törvény keretei között alakítani. Ez a feladatköre, valamint a jogorvoslati fórumként betöltött szerepe már igazságszolgáltatás. A bv. bíró tehát csak az igazságszolgáltatás keretében helyezhető el. A bv. bíró létének indokául külföldön – amely országban működik – felhozták azt az érvet, amely szerint az igazságszolgáltatásnak ki kell terjednie a büntetés-végrehajtási folyamatra is, hogy megvédje az emberi jogokat, és lehetővé tegye minden emberi konfliktus megoldását a büntetések végrehajtásának stádiumában. Az Alkotmánybíróság 5/1992. (I. 30.) AB határozata alapján már 1993. január 1-jétől megvalósult a bv. bíró határozata ellen a terhelt, a védő és az ügyész fellebbezési jogának szabad érvényesülése, míg más büntetőbírósági eljárásban biztosítottá vált a másodfokú felülbírálat alkotmányos követelménye. A bv. bírák a törvényszékeken működnek, őket a törvényszék elnöke jelöli ki, a katonai büntetőeljárásban elítélt katona esetében a bv. bíró feladatait a törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró látja el. Büntetés-végrehajtási feladatokat más bíró csak esetenként láthat el, és csak ha erre a törvényszék elnöke kijelölte.