Balla Zoltán

A közigazgatás alapintézményei


A semmisség

A semmisség kérdését már érintettük az I. részben, a hibás aktusokról szóló fejezetben. Az Ákr. az ottani elméleti keretet a nem orvosolható, megsemmisítendő aktusok rendszerével tölti ki. A tárgybeli fejezet a jogorvoslati fejezetbe került annak ellenére, hogy önálló, külön jogintézményt képező semmisségi eljárás (mint például fellebbezési vagy felügyeleti eljárás) nincs. A jogorvoslati, ezen belül a hivatalból induló reparációs eljárások rendszerének végére helyezést indokolhatja az a tény, hogy semmisségi ok esetén a döntés visszavonandó, megsemmisítendő. Mint a döntés módosítása, visszavonása esetében. Logikailag tehát itt az összefüggés. A semmisséget a közigazgatási bíróság vagy a hatóság hivatalból állapítja meg. De erre irányuló kezdeményezést az ügyfél is tehet, az ügyész is megfogalmazhatja felhívásában. Ha a bíróság mondja ki, akkor a közigazgatási hatóságra csak a végrehajtó szerep jut, mindenféle külön vizsgálat nélkül automatikusan megsemmisíti a semmis aktust. Ha az ügyfél tesz erre indítványt, vagy az ügyészi felhívás eredményeként jut a hatóság látóterébe a semmis cselekmény, akkor hivatalból megvizsgálja az esetet, és azután dönt.

A közigazgatás alapintézményei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 950 5

Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyal. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult, és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balla-a-kozigazgatas-alapintezmenyei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave