A közigazgatás alapintézményei
8.2.2.4. A Kormánytól független központi államigazgatási szervek
- Az autonóm államigazgatási szervekEzeknek a szerveknek az elsődleges jellemzői:
- létrehozásuk célja az adott államilag igazgatandó terület depolitizálása,
- az Országgyűlés (feles) törvényben alkotja meg őket,
- a Kormány irányítási, felügyeleti jogköre nem terjed ki rájuk,
- költségvetésük független a Kormánytól,
- vezetőjüket (6 vagy 9 évre) a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés nevezi ki,
- egyedi hatósági ügyek elbírálására külön szervet hoznak létre, bírságot róhatnak ki, az így befolyt összeget saját céljaikra használhatják (például saját dolgozóik jutalmazására).
Gyakran valamely alkotmányos jog garantálása, biztosítása az oka annak, hogy a Kormánytól teljes függetlenségben látják el közfeladatukat. Ilyen például a szólásszabadság védelme, a pártatlan tájékozódáshoz való jog biztosítására a korábban létrehozott Országos Rádió és Televízió Testület vagy a tisztességes verseny gazdasági feltételeire vigyázó Gazdasági Versenyhivatal.Ezek a szervek a hatalommegosztás elvét erősítik, különleges államigazgatási szervek. Jelentős a hatósági jogkörük, országos illetékességgel egyedi ügyekben döntenek. Az Országgyűlésnek évente kötelesek beszámolni. - Az önálló szabályozó szervek (szabályozó hatóságok)Speciális szabályaik:
- az Alaptörvény intézményesíti, a konkrét szerveket törvény nevesíti,
- sarkalatos törvény hozhatja létre,
- a piacvédelem területén, illetve a szolgáltatási szférában államigazgatási, hatósági feladatokat látnak el,
- minden tekintetben kormányfüggetlenek, kivétel ez alól, hogy vezetőjüket a miniszterelnök vagy az ő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki,
- vezetőjük törvény felhatalmazása alapján rendeletet adhat ki.
Az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek közös vonásai: politikai értelemben érzékenyebb területen fejtik ki tevékenységüket, mindkettő a végrehajtó hatalom központi rendszerébe tartozik, feladat- és hatáskörük államigazgatási, jogkörük ellátásában függetlenek a Kormánytól (ezt a megállapítást gyengíti a miniszterelnöknek a szervezet vezetője tekintetében a kiválasztási-javaslattételi, illetve az önálló szabályozó szerve esetében a kinevezési joga), döntéseiket csak a bíróság vizsgálhatja felül. Csak az Országgyűlésnek kötelesek beszámolni. Költségvetésük a tárgybeli költségvetési törvény országgyűlési fejezetének önálló része.A különbség, mint fent látható, abban van, hogy az önálló szabályozó szervet az Alaptörvény nevesíti, csak sarkalatos törvény hozhatja létre, míg az autonóm szervet sima törvény, továbbá az előző szervezetnek a vezetőjét a köztársasági elnök is kinevezheti, továbbá rendeletalkotási joga van.
Tartalomjegyzék
- A közigazgatás alapintézményei
- Impresszum
- Előszó
- Rövidítések jegyzéke
- I. rész. Általános közigazgatási jog
- I. fejezet. A közigazgatás kialakulása, fogalma, tartalma
- 1. A magyar közigazgatás kialakulásának vázlata
- 2. A közigazgatás kialakulásának európai vázlata
- 3. A közigazgatás fogalmát meghatározó tényezők
- 3.1. A fogalomalkotás jellemzése
- 3.2. A fogalom tartalmi elemei
- 3.3. A tartalmi elemek egyenkénti jellemzése
- 3.3.1. A közigazgatás mindig a közérdekű célok megvalósítása érdekében, annak keretében, a társadalmat átfogó valamely közfeladat ellátására irányul
- 3.3.2. A közigazgatást társadalmi szinten alanyi és tárgyi értelemben egyaránt befolyásolja a politika
- 3.3.3. A közigazgatás a közhatalom birtokában (is) végzi végrehajtó-rendelkező-szervező tevékenységét
- 3.3.4. A közigazgatás a jog által részletesen szabályozott tevékenység
- 3.3.5. A közigazgatás sajátos szervezete, személyzete
- 3.3.1. A közigazgatás mindig a közérdekű célok megvalósítása érdekében, annak keretében, a társadalmat átfogó valamely közfeladat ellátására irányul
- 3.1. A fogalomalkotás jellemzése
- 4. Felhasznált irodalom
- II. fejezet. A közigazgatás alapelvei és egyéb jellemzői
- 1. A közigazgatás alapelvei
- 2. A közigazgatás jogszerűsége
- 3. A közigazgatás eredményessége
- 4. A közigazgatás kapcsolata a főbb állami szervekkel
- 5. A közigazgatás és a törvényhozás
- 6. A közigazgatás és a köztársasági elnök
- 7. A közigazgatás és az Állami Számvevőszék, illetve a Költségvetési Tanács
- 8. A közigazgatás és az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria kapcsolata
- 9. A közigazgatás és a bíróságok kapcsolata
- 10. A közigazgatás és az alapvető jogok biztosa
- 11. A közigazgatás és az ügyészség kapcsolata
- 12. Felhasznált irodalom
- 1. A közigazgatás alapelvei
- III. fejezet. A közigazgatás működése, tevékenységei
- IV. fejezet. A közigazgatási szerv és a közigazgatás szervezete; a központi igazgatás
- V. fejezet. A helyi önkormányzati igazgatás
- 1. A helyi önkormányzáshoz való jog tartalma, a magyar önkormányzatiság fejlődése
- 2. Az önkormányzatok fajtái és a területszervezés
- 3. A helyi önkormányzatok feladatai, hatáskörei
- 4. Az önkormányzat igazgatási szervei
- 5. Az önkormányzatok és a központi államhatalom kapcsolata
- 6. A Kormány és a helyi önkormányzatok
- 7. A miniszter és a helyi önkormányzat
- 8. Felhasznált irodalom
- VI. fejezet. A közigazgatási jog dogmatikai alapjai
- 1. Jogi fogalmak, jogrendszer
- 2. A közigazgatási jog sajátosságai, szabályozási tárgykörei
- 3. A közigazgatási jog és más jogágak kapcsolata
- 4. A közigazgatási jog forrásai
- 5. A közigazgatási jogi normák és a jogviszony
- 6. A közigazgatási jogviszonyok
- 7. Felhasznált irodalom
- VII. fejezet. Közigazgatási aktustan
- I. fejezet. A közigazgatás kialakulása, fogalma, tartalma
- II. rész. Általános közigazgatási rendtartás
- VIII. fejezet. A magyar közigazgatási hatósági eljárási jog kialakulása
- IX. fejezet. Alapelvek, hatály, képviselet
- X. fejezet. Alapvető rendelkezések
- 1. Az eljárási kötelezettség
- 1.1. A hatáskör általános kérdései
- 1.2. A hatáskör-átruházás, a hatáskör-elvonás tilalma
- 1.3. Az illetékesség
- 1.4. A hatáskör és az illetékesség egyéb kérdései
- 1.5. A kizárás
- 1.6. A megkeresés
- 1.7. A kapcsolattartás általános szabályai
- 1.8. Adatkezelés. Az adatok zárt kezelése
- 1.9. A támogató
- 1.10. Betekintés az eljárás irataiba
- 1.1. A hatáskör általános kérdései
- 2. Felhasznált irodalom
- 1. Az eljárási kötelezettség
- XI. fejezet. A kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás egyes szabályai
- XII. fejezet. A tényállás tisztázása
- XIII. fejezet. A hatóság döntései; regisztratív aktusok; hatósági ellenőrzés; egyes hatósági intézkedések különös szabályai
- XIV. fejezet. A jogorvoslat szabályai; semmisség; jogerő; az eljárási költség egyes kérdései
- XV. fejezet. A végrehajtási jog
Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 950 5
Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyal. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult, és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.
Hivatkozás: https://mersz.hu/balla-a-kozigazgatas-alapintezmenyei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero