A cselekvő beszédek különleges esetei a rendelkezések, amelyek nem egyszerűen csak szóban kiadott utasítások és parancsok, ezeket majd egy 20. századi retorikus, Henry Johnstone elemzi részletesen, hanem elsősorban írásban foglalt, nagyrészt kodifikált szövegek. Rendelkezés lehet egy egyszerű utasítás vagy egy kívánatos helyzet bonyolult leírása, ilyen egy szerződés vagy egy végrendelet, továbbá a politikusi ígéretek vagy a politikai programok, a különféle tervezetek. És ezzel nem értünk a felsorolás végére. Ezeknél a szövegeknél nem arról van szó, hogy valaki nehezen érthető nyelven bemutat egy kitalált valóságot, vagy handabandázik összevissza, másoknak pedig meg kellene fejteniük mindennek az értelmét. A rendelkező szövegek mind a szerző szándéka szerint, mind az érintett elfogadása révén közvetlenül beavatkoznak az egyén és a társadalom életébe, akár szemtől szemben, akár közvetetten szól hozzánk vagy nekünk, vagyis közvetlenül és cselekvően formálják az egyének és a közösségek életét. Éppen ezért a rendelkező szövegeknek mindig önmagán túlmutató jelentősége és tétje van. Egyrészt arról szólnak, hogy az érintetteknek miként kell vagy kellene cselekedni és viselkedni bizonyos helyzetekben, másrészt az előírásoknak mind a betartása, mind a be nem tartása komoly konzekvenciákkal jár az egyénre és a társadalomra nézve is. Cicero részletesen a törvények értelmezését vizsgálja meg, hiszen a jogi előírások eminens módon rendelkezések.