A dokumentumelemzésből a térség környezeti fenntarthatóságának és gazdasági fejlettségének növelése tűnik ki, mint a közösségi gyűlés meghirdetése mögötti döntő indíték. A fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a város közgyűlése által elfogadott, 2017–2021-es környezetvédelmi program kimondja: az éghajlatváltozás oka a jelenlegi emberi tevékenységekben gyökerezik. Ezen értékelés alapján a városra vonatkozó környezetvédelmi jelentések többsége kifejezetten a légszennyezést azonosította az éghajlatváltozásra kiható egyik fő problémaként: a levegő minőségét elsősorban a háztartási fűtés és a közlekedés károsanyag-kibocsátása befolyásolja. A jelentés szerint a többi hasonló méretű európai nagyvároshoz képest Budapest közepesen ellátott közhasznú zöldfelületekkel, a leromlott zöldfelületek pedig nem töltik be rekreációs és kondicionáló szerepüket. Ezen dokumentumok alapján a Fővárosi Közgyűlés több szakpolitikai intézkedést is hozott: a Budapesti Zöld Infrastruktúra Koncepción keresztül jóváhagyta a zöldfelületek fejlesztését, klímavészhelyzetet hirdetett és karbonsemlegességi tervet alkotott. A karbonsemlegességi terv folytatásaként hívták össze a fővárosi klímagyűlést azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak az új klímastratégia kidolgozásához. A közgyűlés a fent leírt három intézményi intézkedést hivatott kiegészíteni. Célja volt a közvélemény összegyűjtése és az állampolgárok közvetlen bevonása a környezeti fenntarthatóság kérdésébe. A közösségi gyűlés felállítását sok budapesti aktivista szorgalmazta: például 2019 szeptemberében a harmadik globális klímasztrájk idején tüntetők ezrei vonultak fel Budapest utcáin, majd ezt követően sok állampolgár vált aktívvá az interneten. Mindkét eseményről széles körben tudósított a média, és más európai városokhoz hasonló események zajlottak (Wahlström és mtsai, 2019). A fővárosi klímagyűlés megalakulását tehát az is indokolta, hogy a lakosság érdeklődése növekedett a fenntarthatóság témája iránt. A közösségi gyűlés felállítása mögött gazdasági okok is álltak. Ezek az okok az Európai Unió (EU) klímavédelmi törekvései miatt megalkotott Green Dealhez kapcsolódnak, amely a szükséges gazdasági lépéseket rögzíti a tagállamok számára. A Green Deal szerves részét képezi az Európai Bizottság azon stratégiájának, ami az Egyesült Nemzetek Szervezete 2030-ig szóló menetrendjének és a fenntartható fejlődés céljainak végrehajtására irányul.1 Az EU azt várja tagállamaitól, hogy 2050-re átfogóan klímasemleges gazdaságot alakítsanak ki, teljes mértékben felváltsák a földgázhasználatot, és biztosítsák, hogy a közlekedés teljes mértékben elektromos legyen. Magyarországnak ehhez körülbelül 50 billió forintra van szüksége, ami körülbelül 140 milliárd eurónak felel meg.2 A Fővárosi Önkormányzat nagymértékben támaszkodik a klímavédelmi akciók uniós pénzügyi támogatására, ami nem meglepő, tekintve az Európai Zöld Megállapodás költségvetésének nagyságát, valamint azokat a politikai körülményeket, amik abból fakadnak, hogy a főpolgármester a kormányzattal szemben álló párthoz tartozik. A tervezett klímastratégia, valamint Budapest klíma-akcióterve az EU-t és az uniós pályázatokat jelölte meg fő finanszírozási forrásként.3 Ennélfogva az uniós normákhoz alkalmazkodva európai forrásból megvalósítható klímastratégiát tűzött ki a budapesti önkormányzat. A folyamatban részt vevő fő politikai szereplők alapos vizsgálata a választási ígéretek, a klímagyűlés témája és az állampolgári részvételre irányuló attitűdök közötti ideológiai egyezés kombinációját mutatja. Budapest jelenlegi főpolgármesterét kétfordulós előválasztás után szavazták meg. Az előválasztások egységet kovácsoltak a szétszakadt ellenzéki pártok között, és a főpolgármester elnyerte támogatásukat programja számára. Kiáltványa azt ígérte, hogy nagyobb beruházások, fejlesztések esetén a közösségi tervezés eszköztárát veszi igénybe. Karácsony a többi magyar politikustól eltérően egy egész fejezetet szentelt a klímavédelemnek programjában, amelyben több környezetvédelmi kérdést is megvitat, mint az energiahatékonyság, a zéró szén-dioxid-kibocsátás és az ökológiai kulturális váltás. Mivel a polgármester olyan párthoz tartozik, amelynek középpontjában a környezetvédelem áll, nagy az ideológiai összhang a párt céljai és kiáltványa között. Vannak okok arra, hogy a közösségi gyűlés túllépjen a választási ígéreteken és az ideológiai egyeztetéseken. Úgy tűnik, hogy a polgármester hisz a demokratikus innovációkban, mint a közösség szükségleteinek kielégítésének kulcsfontosságú eszközében. A fővárosi klímagyűlés üléseiről készült jelentés a főpolgármesternek a nyitóülésen elhangzott beszédét mutatja be. A polgármester felvázolta az ilyen eszközök fontosságát egy fontos szakpolitikai dimenzió kezelésében: „A probléma az éghajlatváltozás, amiről sokat hallunk és beszélünk, de még mindig nem tudjuk pontosan, hogy milyen mértékben jelent veszélyt ránk és a jövő generációira. Az általunk használt eszköz a demokrácia.” A folyamat iránti erős elkötelezettségét a polgármesterrel készített interjú is tükrözte. Az állampolgárok bevonásának fontosságára helyezett hangsúlyt, részvételi megközelítésben: „A részvétel logikája az, hogy telhetetlen. Amikor kinyitsz egy ajtót, az emberek bejönnek rajta, aztán már nem akarnak kimenni. Éppen ezért a részvételt folyamatosan bővíteni kell, ezért úgy gondolom, hogy óvatos lépésekben kell haladnunk” (2. interjú). Budapest okosváros-projektekért felelős főpolgármester-helyettese kiáltványában megígérte a társadalom minél szélesebb körének bevonását a városi döntéshozatalba, és annak eszközeként a közösségi költségvetést nevezte meg. Megválasztásuk után a város két vezetője továbbra is elkötelezett maradt választási ígéretei mellett. Az éves költségvetés részeként a közösségi gyűlési folyamatot kijelölt főpolgármester-helyettes irányítja.