Gyimesi Timea

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban


A kimerülés performativitása – Deleuze Beckett-olvasatáról

Deleuze az 1993-as Critique és clinique című tanulmánykötetével tér vissza a festészet és a film után az irodalomhoz. Ezt megelőzően Beckett televízióra írt darabjaihoz ír kísérőtanulmányt L’ÉpuiséA kimerült1– címmel. Deleuze szövege sajátos viszonyban áll a Beckett nyolcvanas évekbeli darabjait közlő francia kötettel, ugyanis nem azok kommentárjaként, sokkal inkább a lehetséges realizálása leírási kísérleteként érdemes rájuk tekinteni. Köztudott, hogy a saját nyelvei közt közlekedő Beckett korai prózai szövegeiben éppúgy, mint színházi darabjaiban más-más technikával, de a nyelv kiürítésén (kitikkasztásán) dolgozik. Ez az, amit Deleuze a nyelv dadogásának, kisebbségi irodalomnak, majd a norma folytonos variációjának tekint, s amely azáltal, hogy megszünteti a standard feszülést a nyelvben (mert kivon, elvesz belőle valamit, „lyukat fúr”2 bele), állandóan egyensúlytól távoli állapotban tartja azt.

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave