Gyimesi Timea

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban


Ökozofikus megközelítés

Marie Darrieussecq írói tevékenysége 1996-os debütálása óta folyamatosan érdeklődésre ad okot. Felkavaró írói univerzuma napjainkban még inkább rezonál a világot átható krízisekkel, mint a 2000-es években. Így érthető az igény e szokatlan világot és nyílt politikai állásfoglalást1 tükröző könyveinek ökologikus szempontú újraolvasására.2 Az ökokritika, fogalmaz Alexandre Gefen 2021-ben, immár „megkerülhetetlen hermeneutikai értelmezési horizont”3 a francia irodalom számára, amely egyre inkább az érdeklődés középpontjába helyezi a művész elköteleződését olyan kérdések iránt, mint a környezet, az ökoszisztéma védelme, a biodiverzitás eltűnése, a globális felmelegedés, a migráció vagy az élő és élettelen dolgok közötti egyenlőtlen viszonyok stb. Darrieussecq univerzumában egyre pontosabban láthatóvá vált az évek során ez az ökológiai szál. Tény, hogy az ökologikus és ökokritikus szemléletmód, amely a cosmopolitesse,4 az egyetemes, mindenre kiterjedő udvariasság fontosságára hívja fel a figyelmet a természettel való együttélésünk során, új fényben tünteti fel azokat a regényeket, amelyeket az irodalomkritika első nekifutásra műfaji kontextusban értelmezett (az önéletírás és önfikció kérdéskörében), és Darrieussecq prózájának inkább intranzitív, mint tranzitív esztétikai és poétikai értéket tulajdonított.

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave